Március óta látványosan külön utakon jár az olaj árfolyama a részvénypiacokhoz képest, amire jó ideje nem volt példa. „Az olajpiaci árfolyam-emelkedés leginkább a keresleti oldaltól függ, hiszen a kitermelés jelentős részét az OPEC szinten tartja.

Jelenleg a világgazdaság növekedése a nyersanyagpiacokat támogatja, így a fokozódó kereslet áremelő hatása érvényesül az olaj világpiaci árában. A fogyasztás felfutását nem tudja követni a kitermelés, ami egyértelműen felfelé hajtja az árakat” – tájékoztatott Kovács Mátyás, a K&H Alapkezelő szenior portfóliómenedzsere.

A gazdasági növekedés áremelő hatását fokozhatja, hogy több fronton is fokozódnak a geopolitika kockázatok. Egyfelől Donald Trump előhozakodott Irán újbóli szankcionálásának gondolatával, ami negatívan érinthetné az ország napi 3,8 millió hordós kitermelését. Másfelől az amerikai–szíriai–orosz háromszög egyre komolyabban fenyegetőzik rakétatámadásokkal.

Oroszország Szíria pártját fogja, amire válaszul Donald Trump szankciókkal sújtott több nagy orosz vállalatot, ez pedig komoly hatással bírt az orosz tőzsdére és a rubel árfolyamára is. Szaúd-Arábia egyelőre csendben szemléli a fejleményeket, hiszen számára egy 80 dolláros olajár gyógyítaná a sebeket a költségvetésben tátongó lyukon.

Ennek hatása már egyértelműen látszik a részvénypiaci árakon, miközben a jegybankok egyre inkább lekapcsolják a „likviditási lélegeztető gépet”. „Az olaj piacán látott folyamatok jelenleg a vételi oldalt – és ezzel az áremelkedést – támogatják, ugyanakkor az amerikai készletek esetleges emelkedése vagy a geopolitikai kockázatok csökkenése újra 60 dollár irányába fordíthatná vissza az árfolyamot.

Egy ilyen forgatókönyv bekövetkezése miatt a befektetők egyelőre nem rohamozták meg a nyersanyagpiacot, de idén új értelmet nyerhet a fekete arany elnevezés, és a jelenlegi környezetben aranyat érhet egy olajpiaci befektetés” – hangsúlyozta a befektetési szakember.