A hiánymutatók kedvezőtlen volta dacára a trendváltás egyértelmű: az ECOSTAT Gazdaságelemző és Informatikai Intézet szerint a hazai gazdasági folyamatokban 2003 utolsó negyedévében pozitív folyamatok indultak el. Ezt a várakozásoknál kedvezőbb negyedik negyedévi GDP adat is jelzi. A reálgazdasági folyamatok javulásával párhuzamosan az utóbbi hónapokban az egyensúlyi mutatók is kedvezően alakultak.

A Egyesült Államok gazdasága élénkebben, míg az Európai Unió növekedési kilátásai csak kisebb mértékben javultak. Az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed továbbra is kitart az alacsony, 1 százalékos kamatszint mellett. Az irányadó kamat változatlansága mögött elsősorban kivárás figyelhető meg. Bár a növekedési ütem magas, az inflációs ráta alacsony, az egyensúlymutatók jelentős hiányt jeleznek. 2003-ban a folyó fizetési mérleg hiánya történelmi szintet ért el, a deficit a GDP 5 százalékát tette ki. 2004-ben a GDP dinamika növekedésére lehet számítani, a finanszírozási kérdések ugyanakkor továbbra is napirenden maradnak.

A 15 EU tagállam közül a növekedési ütem 2003-ban csak háromban gyorsult. Az Egyesült Királyságban, Spanyolországban és Görögországban sikerült meghaladni a 2002. évi növekedési ütemet. A legnagyobb gazdasággal bíró Németország GDP-je 0,1 százalékkal csökkent az elmúlt évben. Az év végi lassú fellendülés a belföldi fogyasztás és a beruházások enyhe élénkülésének eredménye, míg 2004-ben az USA-ba irányuló kivitelből remélhet növekedési többletet az Európai Unió. Mindezen várakozásokat beárnyékolja a már régóta dúló, de az utóbbi hónapokban élesedő kereskedelmi háború a két világgazdasági központ között.

A világ leggyorsabban növekvő régiója 2003-ban Oroszország és Kína volt. Előbbi az olajkitermelés dinamikus növekedése, míg az utóbbi a beruházások erőteljes felfutása miatt produkált kimagasló bővülést. 2004-ben a kelet-ázsiai ország növekedési üteme mindenképpen meghatározó lesz a világgazdaságban.

Magyarország GDP-je tavaly, az utolsó negyedévben 3,5 százalékkal bővült, és ezzel a 2003. évi növekedési ütem elérte a 2,9 százalékot. A növekedést – a lakossági fogyasztás mellett – a második félévtől a beruházások, majd a negyedik negyedévtől az export új lendülete segítette. 2004-ben a világgazdaság lassú élénkülésével párhuzamosan hazánkban is növekvő GDP ütemmel lehet számolni, az ECOSTAT prognózisa szerint idén 3,5 százalékos növekedési dinamika várható.

Az export élénkülése elsősorban az ipari termeléshez kapcsolódik. Az ágazat 10 százalék körüli növekedési üteme az év első felében várhatóan fennmarad, az év második felében azonban némi korrekcióra lehet számítani. Emellett legnagyobb felvevőpiacunk, Németország növekedési kilátásai körül még sok a bizonytalanság, így a hazai ipar bővülése sem kockázatmentes. Éves átlagban a termelés 7-8 százalékos emelkedésével számolunk.

Az egyensúlymutatók 2003-ban is jelezték a nehézségeinket. Az államháztartási hiány ESA95 módszertan szerint tavaly elérte az 5,9 százalékot. A kiadáscsökkentő intézkedésekkel 2004-ben sikerül 5 százalék alá szorítani a deficitet, év közben azonban – a májustól változó import áfa elszámolások miatt – jelentősebb egyensúlyromlást mutathat a pénzforgalmi szemléletben közölt egyenleg.

A folyó fizetési mérleg 2003-ban – előzetes adatok alapján – elérte a 4,2 milliárd eurót. 2004-ben az áruforgalmi hiány kis mértékű romlása, valamint a szolgáltatások devizaforgalmi egyenlegének javulása mellett enyhe javulásra számítunk. Módszertani változás nélkül számolva a hiány 4 milliárd euró körül alakulhat, ez azonban az újra befektetett jövedelmek figyelembe vételével megközelítőleg 1 milliárd euróval magasabb lehet.

A forint az euróval szemben márciusban jelentősen erősödött. Február közepéig még 260 forint fölött mozgott egy euró ára, míg március végére ez 250 forintra süllyedt. Ebben szerepet játszott a kiadáscsökkentő intézkedés bejelentése és a kedvező reálgazdasági és egyensúlyi mutatók közzététele is. Március 22-én az MNB 0,25 százalékponttal csökkentette az irányadó kamatot, amely a forint további erősödését eredményezte. Továbbra is gondot okoz azonban, hogy a kamatszint jelenleg kiugróan magas, csökkentése szükséges, az időzítés azonban kellő körültekintést igényel.

A 2004. évi inflációs folyamatok két legfontosabb meghatározója az adókulcsok változása és a fogyasztás alakulása. Az infláció februárban a várakozásoknak megfelelően alakult. Továbbra is meghatározó volt az áfa-kulcsok változása, mely a második hónapban az elektromos energia árának több mint 11 százalékos emelkedésében jelent meg. Figyelembe véve az Országos Érdekegyeztető Tanács ajánlását és a közszférában dolgozók szakszervezeteivel kötött megállapodásokat nem számítunk 8 százaléknál magasabb bruttó keresetemelkedésre. A reáljövedelmek 1 százalékkal bővülhetnek, ami nem jelent komoly inflációs nyomást. Az adókulcsok változásából eredő többlet 1,5 százalékpont körül alakul 2004-ben. Kockázatot az olaj árának emelkedésében látunk. Összességében 6,5 százalékos éves inflációra számítunk 2004-ben.