Az adóhatóság folyamatosan dolgozza fel az április elejéig beérkezett több mint 2 millió szja-bevallást és utalja ki az adózóknak a visszaigényelt összeget. Április 8-áig mintegy 840 ezer adózónak adta vissza az általuk visszaigényelt összeget, amely már a 23 milliárd forintot közelíti. A 2001-ben megemelt adókedvezményeknek köszönhetően idén mintegy 12 százalékkal volt több ezen időpontig a kiutalások száma, mint tavaly ilyenkor, ráadásul a kiutalt összeg több mint 30 százalékos emelkedést mutat.

Az adóhatóság kiutalás előtt eddig 7892 magánszemélynél végzett bizonylat ellenőrzést, amikor is arra voltak kíváncsiak: a magánszemély adóbevallásának adatait megfelelő bizonylatokkal – munkáltatói-, kifizetői-, adókedvezményre jogosító igazolásokkal , alá tudja-e támasztani. Az ilyen típusú vizsgálatról tudni kell, hogy nem eredményez ellenőrzéssel lezárt időszakot, tehát a mostani „kutakodás” ellenére az elévülési időn belül még nagyító alá veheti a 2001. évi adóbevallást a hatóság. S hogy kik azok a „szerencsétlen” magánszemélyek, akiket ilyen bizonylat ellenőrzésre kiválasztanak? Ez a tevékenység, vagyis a személyek kiválasztása a megyei, illetve a fővárosi igazgatóságokon zajlik, s főleg attól függ, hogy milyen összeget igényelt vissza az adózó. Mint megtudtuk: minden igazgatóságon naponta állítják be azt az összeghatárt, amelynek visszaigénylése esetén kiutalás előtt feltétlenül megvizsgálja az adóhatóság, hogy jogosult-e az adózó a visszaigénylésre. Eddig lényegében a bizonylat ellenőrzések több 20 százaléka – összesen 2132 – alakult át adóellenőrzéssé, tehát amikor valamilyen szabálytalanságra bukkantak a revizorok, s emiatt határozatot adtak ki. Gyakran azért tagadta meg az adóhatóság a visszaigényelt összeg kiutalását, mert az adózó a családi kedvezmény házastársak közötti megosztása során tévedett, vagy az is előfordult, hogy a kedvezményt olyan gyerekre is igénybe vették, akire nem járt volna. Sok problémája volt az adózóknak a lakáshitel törlesztő részlete után fizetendő adókedvezménnyel is: itt a leggyakoribb problémát az okozta, hogy valójában mire is jár. Ráadásul az egyik kisebb lakossági bank igencsak megzavarta ügyfeleit: a személyi hitelekről is kiadott igazolást az adózóknak, mondván, hogy aki kölcsönét lakáscélra fordította, azok igénybe vehetik a lakáscélú hitelek után járó adókedvezményt. Valójában viszont személyi kölcsönök esetén – függetlenül attól, hogy esetleg lakásépítésre fordította az adózó -, nem jár az adókedvezmény. A tőkepiacon tevékenykedő adózóknál az volt gyakori hiba, hogy rosszul vették számításba az árfolyamnyereség ellenében érvényesíthető árfolyamveszteséget, s persze a befektetési adóhitel körül sem volt mindig minden egyértelmű. A kiutalások átlagos összege egy főre vetítve április 8-áig egyébként csaknem 27 ezer forint volt, tavaly viszont ugyanezen időpontig csak 22 500 forint.

Az adóhatóság egyébként igyekszik a jogos visszaigényléseket minél hamarabb teljesíteni, mert amennyiben a bevallás beérkezésétől számított 30 napon belül ezt nem teszi meg, késedelmi kamatot köteles az adózónak fizetni. Április 8-áig alig 1400 esetben nem tartotta be a hatóság a 30 napos határidőt, amely miatt mintegy 620 ezer forintot kellett kamatként megfizetnie a magánszemélyeknek.

Az igazgatóságokon feldolgozott szja-bevallások közül egyébként idén eddig közel 270 ezer internetes programmal elkészített bevallást találtak, amely több mint négyszerese az előző évinek. A feldolgozást ezek a bevallások igencsak megkönnyítik az APEH számára, mert ezekben nincs számszaki hiba. Az persze ezeknél is előfordul, hogy valamelyik lapon nincs aláírás.