Esztergom már két és fél éve dolgozik azon, hogy a vízmű-társaságok térítésmentesen önkormányzati tulajdonba kerülhessenek - kezdte beszédét Knapp János Pál, a település alpolgármestere, a témában tartott sajtótájékoztatón. Konkrét terv idén májusra alakult ki, ekkor kerestek meg mintegy hatszáz helyhatóságot, hogy csatlakozzanak az indítványhoz. Ezt mintegy kétszázan meg is tették, a legaktívabb régió az észak-dunántúli volt, ahonnan a városvezető elmondása szerint mintegy kilencven százalékos volt az érdeklődés.

Az önkormányzatok felhívását ennek megfelelően ma átadták Kecsmár Ilonának, a Miniszterelnöki Hivatal főosztályvezetőjének, aki bár konkrét ígéretet nem tett, reményét fejezte ki, hogy a problémára minél hamarabb megoldást találnak. (A hazai cégek odafigyelnek a vízgazdálkodásukra, problémát inkább a kistelepüléseken működő vízszolgáltatók nem megfelelő működése okoz.)

Félő, hogy profitorientált lesz a vízszolgáltatás

A felhívásra azért volt szükség az alkotók szerint, mert az új állami vagyontörvény nem írja elő, hogy a tartós többségi állami tulajdoni hányad meglegyen e cégeknél. Ez pedig azt jelenti, hogy a stratégiai jelentőségű regionális vízműcégek akár száz százaléka privatizálható, és a társaságok profitérdekelt befektetők kezébe kerülhetnek.

Márpedig az elmúlt időszakban rohamosan emelkedő, állami vagy önkormányzati ár-megállapítási körbe tartozó víz- és csatornadíjak megfékezésére a legjobb mód az lenne, ha a kormány és az önkormányzatok megállapodnának a regionális vízműszolgáltatók közös irányításában, az átalakításuk konkrét módjában - állítják a helyhatóságok. (Nemrég elkészült Biharkeresztes és Ártánd új szennyvíztisztító telepe és szennyvízcsatorna-hálózata.)

Egy ezrelék is elég

A vízközműcégek irányításánál két járható út van: az egyik, hogy regionális rendszerben működtetik azokat, a másik, hogy mindenki maga végzi el ezt a feladatot - jelentette ki Székely Antal, Oroszlány alpolgármestere. Állítása szerint mindkét rendszer drága, ezért valahol a kettő között kellene megtalálni az arany középutat.

Az is jó megoldás, ha a helyhatóságok csak egy részt kapnának a vízműtársaságok részvényeiből, akár úgy is, hogy lakosságarányban részesednének a tulajdonból - állította Székely Antal. Így amellett, hogy a kutak állami tulajdonban maradnának, az önkormányzatoknak is lenne beleszólásuk, hiszen "akár néhány ezreléknyi rész is elég ahhoz, hogy érvényesíteni tudják érdekeiket". Márpedig mivel a vezetékes ivóvízzel való ellátás, a szennyvizek elvezetése és tisztítása kötelező önkormányzati feladat, erre mindenképpen szükség van az alpolgármester szerint.

A változtatásnak törvényi akadálya nincsen, így csak a kormány jó szándékán múlik, hogy mikor, és hogyan lép az ügyben - zárta a sajtótájékoztatót Knapp János Pál. (Az egészséges ivóvízzel való ellátás megoldása a legfontosabb célja annak a programnak, amely 3 megyét, 41 települést és mintegy 108 000 lakost érint. )