Említettük, hogy a másik szóba jöhető terület a Velencei-tó és a Balaton környéke, ezért ott is megvizsgáltuk, melyik településeken lehet reális a lakosságszám korlátozása:
|
Legnagyobb arányú népességnövekedés az elmúlt 10 évben a Velencei-tó és a Balaton* környékén |
|||||
|
Település |
Népesség 2014-ben |
Népesség 2019-ben |
Népesség 2024-ben |
Változás 5 év alatt (%) |
Változás 10 év alatt (%) |
|
1. Sukoró |
1357 |
1714 |
2044 |
19,3 |
50,6 |
|
2. Balatonrendes |
144 |
157 |
202 |
28,7 |
40,3 |
|
3. Velence |
5691 |
6446 |
7422 |
15,1 |
30,4 |
|
4. Cserszegtomaj |
3023 |
3343 |
3880 |
16,1 |
28,3 |
|
5. Felsőörs |
1703 |
1839 |
2132 |
15,9 |
25,2 |
|
6. Gárdony |
10318 |
11662 |
12667 |
8,6 |
22,8 |
|
7. Lovas |
468 |
477 |
566 |
18,7 |
20,9 |
|
8. Pákozd |
3241 |
3375 |
3884 |
15,1 |
19,8 |
|
9. Felsőpáhok |
658 |
728 |
777 |
6,7 |
18,1 |
|
10. Alsóörs |
1753 |
1880 |
2050 |
9 |
16,9 |
|
Forrás: KSH, OTP Ingatlanpont *A Balaton törvény szűkített listája, azaz „A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet parti és partközeli települései” alapján |
|||||
Látszik, hogy ezeken a településeken is jelentősen emelkedett a lakosságszám, a Velencei-tó északi partján lévő Sukorón például tíz év alatt másfélszeresére, de a szomszédos Pákozdon is 20 százalékkal. A tó déli partján Velence és Gárdony népessége is 20-30%-kal lett magasabb. Ennek oka részben Budapest közelsége, a velencei-tavi településeket ma gyakran agglomerációs körbe sorolják, főleg a koronavírus-járvány gyorsította fel a kiköltözést az elmúlt években. A Balaton környékén sokkal inkább jelen van a befektetési célú ingatlanvásárlás is, a listán ott is látni 20-40%-os lakosságszám-növekedést az elmúlt tíz évben, amiben a prímet az északi parti, partközeli települések viszik. Érdemes említeni, hogy országos szinten az abszolút rekordot két Győr-Moson-Sopron vármegyei község tartja: Rajka és Vámosszabadi népessége tíz év alatt nagyjából két és félszeresére nőtt, Rajkáé az elmúlt öt évben kétszereződött meg.
