Az olyan nagy tömegek érdeklődésére számot tartó mega-sportesemények, mint amilyen a labdarúgó világbajnokság, nem csak a sportrajongók szempontjából lehetnek érdekesek - hatalmas figyelem irányul a rendező országra is. A pályázat során figyelembe vett tényezőknek nem elegendő megfelelni, ahhoz, hogy hosszú távon is profitálhasson a rendező ország a beruházásokból és a körülötte kialakuló felhajtásból, körültekintően kell eljárni már a pályázás előtt – hiszen nemcsak az a kérdés, kire esik a bizottság döntése, hanem az is meghatározó, hogy az adott országnak egyáltalán érdemes-e pályáznia. (A sör és chipspiacnak mindenképpen megéri a VB.)

A PwC tanulmánya öt tényezőt javasol megfontolni a pályázat benyújtása előtt: a város felkészültséget, a  helyszíneket, hosszú távú hatásokat, infrastruktúrát, és a szellemi tőkét. Ahhoz pedig, hogy a rá irányuló figyelemmel élni tudjon a város, kiemelkedőnek kell lenni a lakosoknak nyújtott szolgáltatások, a fenntartható fejlődés, életminőség, méltányosság és társadalmi befogadás valamint környezeti fenntarthatóság tekintetében is.

A város felkészültsége

Az átfogó helyzetértékelés részeként érdemes például azt meghatározni, hogy mi a város elsődleges célja a rendezéssel. Három-öt célkitűzés azonosítása segíthet a prioritások szem előtt tartásában. E mellett értékelni kell, hogy milyen előnyök származnak ebből a város, a régió, az ország számára. Fel kell tenni továbbá a kérdést: miért pont most látják elérkezettnek az időt egy nagyszabású sportesemény megrendezésére? A mérhetőség jegyében pedig érdemes meghatározni, hogy milyen mérőszámokkal lehet számszerűsíteni az elért eredményeket, sikereket.

A helyszínek

Először is: rendelkezik a sportesemény méretének megfelelő sportlétesítményekkel, adottságokkal a pályázó város? Ha nem, milyen beruházásokat kíván eszközölni, milyen kötelezettségeket hajlandó vállalni a vezetés? Érdemes a finanszírozás mikéntjét is előre tisztázni: milyen szerepet játszanak a PPP-beruházások, hogyan fogja a helyi üzleti szféra támogatni a kezdeményezést, és milyen ösztönzőkkel lehet őket érdekeltté tenni? Mindezek mellett a közvéleményt is meg kell nyerni az esemény rendezéséhez, ezzel megalapozva a helyi és regionális közösségek támogatását.

Hosszú távú hatások

A pályázónak érdemes megfogalmaznia, hogy milyen pozitív hatásokat vár az eseménytől, milyen hagyatéka lesz, és ez hogyan állítható a hosszú távú fejlesztések szolgálatába. Számításba kell venni a beruházások, létesítmények későbbi kihasználhatóságát, hogy miként lehet a stadionokat, szálláshelyeket úgy kivitelezni, hogy ne csak egy adott esemény lebonyolításához legyenek megfelelőek. Fel kell mérni, hogy a jövőben milyen hatásai lesznek a közösség sportéletére, és hogy milyen szellemi hagyatékot lehet a későbbiekben hasznosítani a rendezés tapasztalataiból.

Infrastruktúra

Elengedhetetlenül fontos, hogy a sporteseményt támogató infrastruktúra – a közlekedés, elszállásolás, közművek, higiénia, telekommunikáció - az esemény méretének megfelelően kiépült legyen. Itt szintén lényeges szerepet játszik a finanszírozás kérdése: a PPP-beruházások aránya, az üzleti élet és a helyi közösség képviselőinek szerepvállalása, valamint az, hogy a megkívánt fejlesztések mennyire vannak összhangban a régió hosszú távú terveivel.

Szellemi tőke

A pályázónak fel kell mérnie, hogy rendelkezik-e a szervezéshez, finanszírozáshoz, és lebonyolításhoz szükséges humán erőforrással, szellemi tőkével, szükségük van-e külső tanácsadóra. Amennyiben pedig korábban már rendeztek hasonló volumenű eseményt, érdemes megvizsgálni, hogy annak pozitív és negatív tapasztalatait miként tudják előnyükre fordítani.

A siker hosszú távon mérhető

Hosszú távon gondolkodva kell meghatározni a prioritásokat. Ez hozzájárul ahhoz, hogy a tervezett fejlesztéseknek leginkább megfelelő eseményre pályázzanak. Jó példa erre az 1992-es olimpiai játékoknak otthont adó Barcelona, ahol már régóta eltervezett célokat valósítottak meg a mega-esemény apropóján. Elkészültek a várost elkerülő körgyűrűk, felújították a repteret, alapjaiban szervezték át a tömegközlekedési rendszert, kizöldültek és esztétikusabbak lettek a közparkok és tópartok, rehabilitáltak számos elmaradt városrészt. Felújították a távközlési hálózatot, modernizálták a közegészségügyi ellátórendszert is. Összességében ötven éve tervezgetett, halogatott álmokat valósítottak meg néhány év leforgása alatt. Az átgondoltságot mutatja, hogy hatszor annyit költöttek infrastruktúra-fejlesztésre, mint a játékok lebonyolítására. A város újjászületése üzleti és társadalmi innovációval is járt.

E példa nem maradt követők nélkül, a pályázó városok felismerték, hogy a hosszú távú hatásokból fakadó előnyök előre tervezése már a pályázati szakaszban kulcsfontosságú: abban az esetben tudják maximalizálni a hasznot, ha az esemény a fejlesztési céljaikkal összhangban van. Ilyen cél lehet akár város pozíciójának erősítése, a globális elismerés kivívása, amihez jó belépőt jelent egy mega-sportesemény rendezésével járó figyelem. A 2008-as pekingi játékokat 4,7 milliárd néző követte világszerte, ami nagyban hozzájárult ahhoz, hogy Kínát olyan országnak lássák, ami képes egy ilyen nagyszabású rendezvény sikeres lebonyolítására. Egy ilyen alkalom tehát teret ad a „villogásnak” is, a rendező ország megmutathatja, hogy milyen fejlődésen ment keresztül, bevonzva ezzel további fejlesztéseket, mint ahogyan Kína és Dél-Afrika is tette.

London a 2012-es olimpia házigazdája már a pályázás során tudatosan épített a rendezéssel járó fejlesztések hosszú távú hatásainak kihasználására. Kelet-London, ami korábban gazdaságilag fejletlen része volt a városnak, újjászületett ennek következtében. A 12 milliárd euróra rúgó beruházások már 2005-ben megkezdődtek, és előreláthatólag 2017-ig folytatódnak Kelet-London hosszú távú fejlesztési céljaival összhangban.  A játékok Londont, mint kiváló turisztikai, befektetési és kulturális célpontot mutatta be, és a II. Erzsébet Olimpiai Parkot, mint egy új európai városi központot is egyúttal pozícionálta. Itt látható, miért is olyan fontos az esemény előtt és után is figyelembe venni a hatásokat és élni azokkal. A tapasztalatok során felhalmozott tudásnak köszönhetően angol cégek több mint 120 millió font értékű megbízásokat kaptak Brazíliától, mely a 2014-es labdarúgó világbajnokság és a 2016-os olimpia helyszíne is lesz, valamint 60 orosz szerződést is nyélbe ütöttek a Szocsi téli olimpiára és a 2018-as foci-vb-re.

Lehet-e a brazil gazdaság a vb nagy nyertese?

Brazília nem kisebb feladatra vállalkozott, mint hogy a 2014-es labdarúgó világbajnokág, majd pedig a 2016-os házigazdájaként megmutatja a világnak, hogy képes két ilyen kaliberű mega-sportesemény lebonyolítására, demonstrálva ezzel gazdasági stabilitását, és Dél-Amerika szerepét.

A gyors ütemű fejlődést szolgáló hatalmas beruházásokat 70%-ban PPP-alapon valósították meg, ezen felül Brazília 2012-ben 65 milliárd dollár értékű külföldi tőkét is vonzott, mellyel az ország Kína és az USA után a harmadik helyen állt. A széles körű infrastruktúra-fejlesztések, mint az utak, vasút, kikötők, repülőterek, telekommunikáció, a biztonság javítása hosszú távon szolgálják az ország fejlődését.

“Tömegeseményekben Rio de Janeiro jártas ugyan, a 2013-as karnevál például zökkenőmentesen, jól szervezetten zajlott, mégis komoly átalakulásoknak néz elébe a közlekedéstől a biztonsági kérdésekig. Ahogyan azonban a városi infrastruktúra evolúciójában egyre feljebb lép, a lakosok is egyre többet várnak el, ami Brazíliában tüntetésekhez vezetett, azt követelve, hogy a kormány a társadalmi problémákkal foglalkozzon. A 2012-es londoni olimpia és más mega-rendezvények szervező országaiban is tapasztalt rövid távú „jólét-érzet” azonban megállíthatja a bizakodás két éve tartó folyamatos csökkenését” – hangsúlyozza Fekete Miklós, a PwC Magyarország üzleti tanácsadási csoportjának cégtársa.