Az Apple iPhone-ja az idei év talán legjobban várt elektronikai cikke, amely számos olyan funkcionális és formai újdonságot tartalmaz, amik gyártója szándékai szerint messze meghaladják a versenytársak hasonló készülékeit. Érthető hát a Popular Science internetes kiadásában publikált cikk szerzőjének megrökönyödése, amikor a miniOne nevű, nyilvánvalóan Kínában gyártott készüléket kézbe véve rájött, hogy az egyes szempontok szerint jobb, mint az eredeti hiszen nem csak egyetlen szolgáltató hálózatán működik és körülbelül feleannyiba kerül, miközben elvileg ugyanazokat a szolgáltatásokat tudja. Dan Koeppel a Meizu által gyártott "másolat" nyomába eredve feltérképezte, hogyan működik a kínai utánzat-ipar.

Kínában jelenleg az egyik legelterjedtebb autó a Chery QQ, ami nem más, mint a világszerte hol Chevy Spark, hol pedig Daewoo Matiz néven forgalmazott személygépkocsi alkatrészenként utángyártott hasonmása. Amikor az első darabok 2003-ban megjelentek, a GM mérnökei is szinte kizárólag a márkajelzés alapján tudják megkülönböztetni az eredetit a másolattól: ez utóbbi olyan pontosra sikerült, hogy az utánzatból kiemelt ajtó gond nélkül behelyezhető az eredeti változatba. A meglepetésnek nyilván oka volt, hiszen a kínaiak sem tudtak mindig ilyen jó minőségű utánzatokat készíteni.

Lépésről lépésre

Az egyik vezető amerikai üzleti tanácsadó cég elemzése öt jól megkülönböztethető időszakra bontja a kínai utánzat-ipar fejlődését. A kezdetek a nyolcvanas évekre tehetők, amikor a kínaiak legfeljebb az eredetikhez messziről hasonlító pólókkal igyekeztek az olcsóbb termékekkel megelégedő nyugati fogyasztókat magukhoz csábítani. A kilencvenes évek elejére ez eredményezte, hogy néhány kevésbé tájékozott nyugati vásárló akár még az eredetivel és összetéveszthette a nagy sportruházati márkák termékeinek utánzataként gyártott ruhaneműt. A fejlődés következő lépcsőfoka az egyszerűbb elektronikai termékek voltak, ekkor jelentek meg az első kínai elemek, DVD-k. Ez után már szinte természetes volt, hogy egyre szofisztikáltabb, az eredetikhez hasonlító kínai elektronikus cikkek jelentek meg a piacon és az ezredfordulóra már sikerült processzorokat, gyógyszereket és nehézipari termékeket is előállítani. A Kína által bejárt fejlődési útvonal szinte hajszálpontosan ugyanaz, mint Japán vagy Korea esetében, csak sokkal hamarabb lesz vége: a nevetséges, rossz minőségű termékek hihetetlen gyorsasággal változtak át a legkedveltebb nyugati márkák használható, de olcsóbb alternatívájává a piacon.

Termékektől a teljes cégcsoportig

A termékek másolásának legegyszerűbb módja az ún. "szellemműszakban" való munkavégzés. Alapja, hogy az elvileg jogtiszta termékeket gyártó telep a rendes műszak végeztével sem áll le, mert rendes munkaidőben eredeti termékeket gyártanak, éjszaka pedig ezek másolatait. Ennek a módszernek az egyetlen hátulütője, hogy a munkások bizonyos időszakban kénytelenek az eredeti termékeket is gyártani. A kiesett munkaidő pótlására jelentek meg Kína-szerte azok a gyárak, amelyek tökéletes másolatai a nyugati vállalatok telepeinek. Ezeken az eredeti gyártó munkamódszereivel, hasonló alapanyagokból teljes műszakban a másolatok elkészítésén munkálkodnak a kínai dolgozók. Az ilyesféle "árnyékgyárak" terveit hol az eredeti cég mérnökeitől veszik, hol pedig a szervezett bűnözés és/vagy a korrupció egyéb módszereinek különböző mértékű alkalmazásával szerzik be.

forrás: Jogi Fórum