Míg az elmúlt tizenöt évben Közép-Európa volt a külföldi megbízások első számú célpontja, napjainkban Kína vált a gazdaság és kereskedelem új, hatalmas fejlődési potenciállal rendelkező központjává. Így fokozatosan szükség van olyan tapasztalt munkatársakra, akik irányítani tudják a kínai piacon való megjelenést és terjeszkedést. A Globális Mobilitási Intézet (Institute for Global Mobility, IGM) "Stratégiai tendenciák a globális mobilitás terén" tanulmánya rámutat arra, hogy a külföldi munkaerő számára jelenleg Kína vált a legfontosabb célországgá.

Az Ernst and Young egyik vezetője szerint: "Érdekes látni, hogy egyre több vállalat a fejlődő piacokon tapasztalatokat szerzett nyugati szakemberek mellett közép-európai üzletágaikhoz olyan közép-európaiakat keresnek, akik szívesen költöznének Kínába."

A külföldiek munkájának jellege is gyorsan változik. Elsősorban a rövid üzleti látogatások és a rendszeres ingázók száma nő, míg a hagyományos, átlagosan 3-5 éves megbízások száma várhatóan stagnálni fog. A rövid távú megbízással dolgozók növekvő száma nem kerülte el a különböző nemzeti adóhatóságok figyelmét sem, amelyek egyre kiemeltebb kérdésként kezelik a jelenséget. A vállalatok számára szintén ez a fajta megbízás, illetve az ad hoc alapon külföldön dolgozók nyilvántartása okoz fejtörést.

A felmérésből az is kiderül, hogy a külföldi munkavállalók stratégiai jelentősége és a hozzájuk kapcsolódó üzleti kiadások ellenére a munkáltatók 40 százaléka nem rendelkezik a külföldi munkaerő sikerének mérésére alkalmas pénzügyi értékelési módszerrel. Talán ennél is aggasztóbb, hogy a külföldi kiküldetésből hazatérők jelentős része nem marad az adott cégnél. A felmérésben szereplő vállalkozások többsége arra számít, hogy több mint 20 százalékuk a hazatéréstől számított két éven belül elhagyja a vállalatot.