Megállapodtak abban, hogy összesen 20 milliárd dollár hitellel segítik a fejlődő országok importját az Egyesült Államokból, illetve Kínából. A keretösszegből az amerikai Export-Import Bank 12 milliárd dollárt vállalt, Kína pedig 8 milliárdot: a fejlődő országok "hitelképes importőreinek" akarnak kölcsönöket juttatni.
Bízunk abban, hogy az amerikai fél a gazdaság, és a pénzügyi piacok stabilizálása érdekében meg teszi a szükséges lépések, és garantálja az Egyesült Államokban lévő kínai vagyon és befektetések biztonságát - mondta Vang Csi-san (Wang Qishan) kínai miniszterelnök-helyettes.
Henry Paulson amerikai pénzügyminiszter elmondta, hogy a fél évvel ezelőtti találkozásuk óta bekövetkezett globális pénzügyi válság a két országot soha nem látott kihívások elé állítja. - A SED-tanácskozások történetében először az Egyesült Államok és Kína most arra koncentrál, hogy a gazdasági rendszer erősítése érdekében a nemzetközi fórumokon miként képes együtt dolgozni - hangsúlyozta Paulson.
Erős legyen-e a jüan?
Elemzők szerint, mivel Kína jelentős hitelezője az amerikai kincstárnak, amiből Washington költségvetési hiányát is fedezik, a dollár gyengülése és a válság okozta bizonytalanság aggodalommal töltötte el a kínai befektetőket. Kína 2 billió dollárnyi hivatalos tartalékának 60 százalékát dollárban jegyzi, nagyrésze amerikai államadósságban van.
Az amerikai kereskedelmi tisztségviselők a kereskedelmi egyensúlyhiány csökkentése érdekében Kínát a jüan reformjának folytatására ösztönzik. Peking azzal védekezik, hogy az erős jüan a kínai exportot veszélyezteti. Közgazdászok pedig azzal érvelnek, hogy az olcsó kínai áruk jelentősen csökkentették a bajba került amerikai családok megélhetési költségeit.
Mindezek ellenére a kínai fél megerősítette a valutareform folytatása melletti elkötelezettségét, idén a jüan mintegy 7 százalékot erősödött a dollárhoz képest, jóllehet ez a folyamat az utóbbi hónapokban lelassult.
