Az inflációs előrejelzések, megszakitva az elmúlt hónapok trendjét, még javultak is egy kicsit, jeléül, hogy egyelőre nincsenek komoly aggodalmak egy esetleges jelentős olajáremelkedés miatt. A gazdasági növekedési előrejelzések is javultak némileg, az államháztartás hiányára vonatkozó előrejelzések azonban folytatták az emelkedést, tovább rontva az euro korai bevezetésének esélyeit. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) azonban az elemzők szerint legalább április végéig nem változtat kamatain.

Infláció, GDP – kis javulás

A világ piacai rövid iraki háborúra fogadtak ezen a héten, ezért nem meglepő, hogy az a két magyar gazdasági mutató, amelyet a leginkább érinthetne egy elhúzódó konfliktus - az infláció és a gazdasági növekedés - nem változott jelentősen a márciusi elemzői felmérésben.
Mindkettő változása optimizmust tükröz. A decemberre várt infláció konszenzusa kilenc bázispontot csökkent a múlt havi felmérés óta, 5.03 %-ra, miközben a jövő decemberi konszenzus két bázisponttal emelkedett, 4.21 %-ra, tehát lényegében nem változott.
Az elemzők átlagban 3.63 % gazdasági növekedést várnak erre az évre, hét bázisponttal többet, mint egy hónapja, miközben a jövő évre várt érték viszonylag jelentősen javult, 18 bázisponttal 4.30 %-ra.

Még távolabb az euro

A teljes képhez azonban hozzátartozik az is, hogy az előrejelzések megerősitették: az év további részében nő az inflációs feszültség, az államháztartás hiánya pedig meghaladja a tervezettet.
A jövő évre előretekintve az infláció az elemzők szerint belül marad az MNB 2.5-4.5 %-os célsávján, a költségvetés elhúzódó gyengélkedése azonban még távolabb tolta az euro bevezetésének várt dátumát.
A várt bevezetési év átlagolt mutatója a felmérésben tovább folytatta a visszavonulást, 2008.18-ra. Februárban ez az érték még 2008.03, januárban pedig 2007.58 volt. Az elemzők többsége tehát továbbra is valószinűnek tartja a 2008-as bevezetést, de növekedtek a félelmek a további csúszás iránt.
Januárban még nagyjából egyenlő esélyt adtak az elemzők a 2007-es és a 2008-as dátumnak. A múlt hónap végén azonban a jegybank elnöke már azt nyilatkozta, hogy a legkorábbi reális dátum 2008 lehet. Az Európai Uniónak tavaly benyújtott előcsatlakozási gazdasági programban még 2007 szerepelt – nem hivatalos – célként, és már ez is egy éves visszalépés volt az előző kormány 2006-os céljához képest.
Az euro bevezetési feltételeinek teljesitéséhez jelentősen csökkenteni kell az inflációt és az államháztartás hiányát. A felmérés megerősitette, hogy a hiány csökkentésében a tervhez képest csúszás várható. Az elemzői konszenzus a 2003-as hiányra 14 milliárd forinttal 1009 milliárd forintra emelkedett. Ez mintegy 5.5 %-át teszi ki a kormányzat által várt GDP-nek, jelentősen meghaladva a költségvetésben előirányzott 4.5 %-ot, vagyis 832 milliárd forintot.

Később jön a kamatemelés

Az előjelzések szerint magas marad a hiány és az inflációs feszültség is növekszik: a 4.55 %-os konszenzus szerint az infláció már akár márciusban újra megkezdheti az emelkedést a februári 4.5 %-os mélypontról, és az év végén eléri az 5.0 %-ot is.
Az elemzők a jegybank jövő évi inflációs célját azonban nem látják veszélyben, és az MNB nemrég jelezte is, hogy elégedette a jelenlegi forintárfolyammal, ami azóta sem véltozott sokat. Ezért azt gondolják, hogy a jegybank a közeljövőben várhatóan nem változtat irányadó kamatain. Mind a 16 válaszadó változatlan, 6.5 %-os kéthetes MNB betéti kamatot vár legalább a jövő hónap végéig.
A 16-ból azonban csak kilencen adtak előrejelzést a következő MNB-kamatlépés várható idejéről és nagyságáról, és ez némileg növekvő bizonytalanságot jelez. A kilencből mindenesetre heten 25-50 bázispontos emelést valószinűsitenek, a legtöbben a második félévre. Az év végén azonban az elemzők fele szerint a jelenlegi szinten fog állni a fő jegybanki kamat, és egynegyed-egynegyed jósolt csökkentést, illetve emelkedést, 50 bázispontos mértékben.

A piacokat se rázza meg a háború

A forint az elemzői konszenzus szerint a következő két évben folytatja a lassú erősödést az euro ellen, a szerdai záróárról, 245.20/40-ről április végére 243.73-ra, az év végére 240.06-ra.
Az állampapir-piacra vonatkozó előrejelzésekben, amelyeket az Irakról érkező hirek leginkább megmozgathatnak, az elmúlt napok árcsökkenései után a következő hetekre már újra erősödést prognosztizálnak az elemzők.
A 12-hónapos kincstárjegy hozama igy a konszenzus szerint április végére 6.43 %-ról 6.30-ra csökkenhet, a hároméves kötvényé 6.70-ről 6.55-re és a 10-évesé 6.51-ről 6.36-ra.
A közelmúlt árcsökkenéseit részben az okozta, hogy a rövid háború reménye a világpiacokon tőkerámlást inditott el az állampapirokból a részvényekbe. Ez a trend az egész közép-európai régióban is csökkentette a külföldi befektetők keresletét az állampapirok iránt, és ez nyomta fel a magyar hozamokat is.

Forrás: Reuters sajtóanyag