Kiborgok miatt aggódik a jövő Európája?

Az európai felnőttek csaknem fele (46,5 százaléka) úgy véli, hogy az embereknek meg kell adni a szabad választás lehetőségét a testük embertökéletesítési technológiák segítségével való fejlesztésére, ugyanakkor sokan aggódnak az ilyen technológiák hosszú távú társadalmi hatásai miatt.

Az embertökéletesítésnek kétféle formája lehet: vagy egészségügyi okokból lehet rá szükség (pl. bionikus végtagok használata), vagy az emberek dönthetnek úgy, hogy tökéletesítik magukat, például rádiófrekvenciás azonosító (RFID) chipek beültetése révén.

fotó: Flickr

A Kaspersky hét európai nemzet 6500 felnőtt korú lakosát bevonó széleskörű kutatása megállapította, hogy az európaiak mindössze 12 százaléka ellenezné, hogy egy tökéletesített személlyel dolgozzon együtt, mert szerintük az illető tisztességtelen előnyben lenne a munkahelyen. Ugyanakkor ötből csaknem két európai (39 százalék) aggódik amiatt, hogy az embertökéletesítés társadalmi egyenlőtlenséget vagy konfliktust eredményezhet a jövőben. Összességében az európaiak csaknem fele (49 százaléka) „izgatott” vagy „optimista” egy olyan jövőbeli társadalmat illetően, amelyben a tökéletesített és nem tökéletesített emberek egymás mellett élnek.

A Kaspersky felmérése szerint az európaiak több mint a fele (51 százaléka), mondta azt, hogy találkozott már „tökéletesített” emberrel. Ami a magánéletet illeti, az európaiak csaknem a fele (45 százaléka) számára nem jelentene problémát egy tökéletesített emberrel randizni, és 5,5 százalékuk arról számolt be, hogy randevúzott már tökéletesített személlyel.

Több mint egyharmad nyilatkozott úgy, hogy „mindig is elfogadták” a tökéletesített embereket, 17 százalék pedig azt mondta, hogy most már elfogadóbb, mint tíz éve. Az európai férfiak fele (50 százaléka) mondta azt, hogy „izgatott” vagy optimista” egy olyan jövőt illetően, amelyben a tökéletesített és nem tökéletesített emberek egymás mellett élnek, míg a nők 40 százaléka osztja ezt a véleményt.

Ha egy családtagnak egészségügyi okokból kellene tökéletesítési technológiát igénybe vennie, a válaszadókat az zavarná a legkevésbé, ha a családtag bionikus kart (38 százalék) vagy bionikus lábat (37 százalék) kapna, és a válaszadók közül az egyesült királyságbéliek a legelfogadóbbak.  Ha önkéntes tökéletesítésről van szó, akkor legnagyobb valószínűséggel a portugáliai (56 százalék) és a spanyolországi (51 százalék) felnőttek mondják azt, hogy az emberek azt tehetnek a testükkel, amit akarnak, míg az egyesült királyságbéli válaszadók esetében a legkisebb a valószínűsége annak, hogy egyetértenek ezzel (36 százalék). Tízből csaknem minden harmadik európai (29,5 százalék) támogatna egy tökéletesítés mellett döntő családtagot, a választásától függetlenül. Ebben a kérdésben a portugálok a legtámogatóbbak (46 százalék), a franciák pedig a legkevésbé támogatóak (19 százalék).

Az európaiak mindössze 16,5 százalék gondolja „furcsának” saját magunk tökéletesítését (ezen belül Portugáliában mindössze nyolc százalék, míg az Egyesült Királyságban 30 százalék vélekedik így), míg csaknem a negyedük (25 százalék) „bátor dolognak” tartja az öntökéletesítést.

A válaszadók alig több mint a negyede (27 százalék) véli úgy, hogy a tökéletesített embereket kormányzati szintű különleges képviselet illeti meg, 41 százalék pedig ellenzi ezt az ötletet.

Véleményvezér

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos 

Különös pénzosztások az idegenforgalmi beruházások körül.
A korrupció rontja a boldogságindexet

A korrupció rontja a boldogságindexet 

Ötvenhatodik helyen a magyarok.
Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért

Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért 

Lombkoronasétány helyett ezúttal nádkoronasétány épült.
Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval

Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval 

A jogállamiság helyreállítása sok pénzt hozna.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo