A 2006/2007-es megszorítások és az államháztartás kiadások megnyirbálása után 2008-ban nem lesznek könnyebbek a terhek, de legalább a szabályok koherensek és egyszerűbbé válnak. "A jövő év még nem szól igazán a versenyképesség javításáról, de remélhetőleg beindulnak a másik - kiadási - oldal, a nagy rendszerek reformjai, és akkor 2009-ben megindulhat az adóreform, adócsökkentés, hiszen a jelenlegi élőmunka-terhekkel és adókulcsokkal versenyhátrányba került Magyarország a régió más országaihoz képest." - figyelmeztet az adószakértő.
Kis adók összevonása
A Deloitte igazgatója a változások esetében elégedett, hiszen az apróbb adók összevonásában végre megmutatkozik az a kormányzati szándék, hogy egyszerűbb legyen az adórendszer. "Így most már nem kell különbözőképpen megállapítani az adóalapot, egy alapra egy mérték tartozik - egyszerűbb lesz az adó megállapítása és bevallása". - vélte az adószakértő, aki szerint alapvetően pozitív a változás.
Természetesen lesznek olyan cégek, amelyeknél nőnek a terhek, hiszen például az innovációs járulékfizetésre kötelezett vállalkozásoknak eddig lehetőségük volt a kutatás-fejlesztési költségeikkel csökkenteni a járulék terhet, ez az összevonás után már nem fog menni. (A K+F költségek levonása az adórendszerben nem tűnik el, a társasági adó és a szolidaritási adó esetében továbbra is leírhatóak lesznek ezek a kiadások.)
Szolgáltatások és eszközök
Az ingyenesen nyújtott szolgáltatás bekerülési értékét a törvény eddig sem ismerte el, ezért ezzel növelni kellett az adóalapot a szolgáltatást nyújtónál. A törvényjavaslat szerint a társasági adó alapját csökkenteni kell a szolgáltatás igénybevevőjénél, de nem a bevételként elszámolt piaci értékkel, hanem - a térítés nélkül átvett eszközhöz hasonlóan - a szolgáltatás nyújtónál kimutatott bekerülési értékkel.
"Ez esetben a jogalkotó a korábban meglévő felemás helyzetet megszüntette." - kommentálta a kiigazítást a Deloitte igazgatója. - hiszen semmi nem indokolta, hogy a szolgáltatásokat máshogyan kelljen elszámolni, mint az ingyenesen átadott eszközt. Így ma már cégcsoporton belül nem lesz többé plusz teher, már amennyiben a javaslatból törvény születik.
Természetben adott osztalék
A javaslat szerint jövőre a természetben adott osztalékra is alkalmazni kell a transzferár-szabályokat. Ezért, ha az osztalékfizetés természetben és kapcsolt vállalkozás (többségi befolyással rendelkező tag) részére történik, akkor az érintetteknek megfelelően módosítaniuk kell az adóalapjukat annak érdekében, hogy az adóalap piaci viszonyokat tükrözzön.
"A javaslat bezárna egy újabb kiskaput az adózásban." - vélekedett Veszprémi István, hiszen "korábban amennyiben a természetben adott osztalék például értékpapír vagy üzleti részesedés volt, és ezek piaci értéke eltért a könyv szerinti értéküktől, a megszavazott osztalék értékétől, akkor ezen eltérésből adódó jövedelemátcsoportosítást az adótörvények nem kezelték"
A versenyképességért
Jelenleg a fejlesztési tartalék címén alkalmazható adóalap-csökkentő tétel egyik felső határa az adózás előtti nyereség 25 százaléka, ezt a javaslat 50 százalékra emeli, azaz szélesíti a szabály alkalmazási lehetőségét. Ezen túlmenően pedig megengedi a fejlesztési tartalék alkalmazását műemlék épület esetén (ez eddig nem volt lehetséges akkor, ha az ilyen épületre nem lehetett terv szerinti értékcsökkenést elszámolni). "A fejlesztési tartalék, mint egy előrehozott értékcsökkenés működik" - magyarázta Veszprémi István, aki szerint ez a tétel igazán a cégek versenyképességét és hatékonyságát növeli, ami nagyon jó lépés egy adórendszer részéről.
"Eddig az adózás előtti nyereség negyedéig, de legfeljebb 500 millió forintig lehetett a fejlesztésekkel csökkenteni az adóalapot. A változás nyilván a kisebb cégeknek kedvez, hiszen jövőre akár a nyereség feléig is nőhet a fejlesztésekre félrerakott összeg, ám az 500 milliós határ nem változik." - kommentálja a változásokat az adószakértő. Arra viszont nagyon oda kell figyelni, hogy a leírást követő négy éven belül a fejlesztést meg kell valósítani - figyelmeztet a Deloitte szakértője, aki szerint ez egy "remek szabály", hiszen sokkal gyorsabb megtérülést tesz lehetővé.
