A Szociális és Munkaügyi Minisztérium (SZMM) és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) 2006 őszén széleskörű felmérést végzett a magyar vállalkozások várható munkaerő keresletéről és rövidtávú üzleti kilátásairól. Az eredményekről Kiss Péter szociális és munkaügyi miniszter, valamint Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke számoltak be tegnap közös sajtótájékoztatójukon.
A több mint 6000 vállalkozást érintő munkaerő-piaci felmérés eredményeit a kormányzat és a kamara egyaránt pozitívként értékelte. A 650 ezer munkavállalót reprezentáló kutatás alapján úgy tűnik, hogy a versenyszektor a 2007-es évben képes lesz a korábbi fejlődési tendenciáinak fenntartására és a szektoron belüli foglalkoztatás további bővítésére. A felmérés szerint 2006 végén a termelési kapacitások kihasználtságát mutató index 5 százalékponttal - 87 százalékra nőtt. Idén 33 ezerrel nőhet a foglalkoztatás a versenyszektorban
Minden jel arra mutat, hogy a korábbi évek dinamikus gazdasági növekedésének következtében az átgondolt kormányzati gazdaságpolitika hiánya sem képes gátat szabni a vállalkozások optimizmusának és fejlődésének. A versenyszektor 2007-es konjukturális várakozásai - a kapacitáskihasználás, az üzleti helyzet, a rendelésállomány, a termelési szint, a beruházási aktivitás, a várható munkaerő kereslet tekintetében egyaránt - javultak 2005. szeptemberéhez képest.
Foglalkoztat
A közszférában várható leépítések következtében a teljes foglalkoztatás csökkenésére számíthatunk, ám a versenyszektor munkahelyteremtő kapacitása a tavalyihoz képest tovább nőtt - 2007-ben 33 ezer új foglalkoztatottat tud befogadni; ez meghaladja a tavalyi előrejelzéseket.
A megkérdezett cégek több mint 17 százaléka külföldi többségi tulajdonú. Továbbra is megfigyelhető, hogy a külföldi tulajdon jelenléte nagyobb arányú létszámbővítést jelent: míg a tisztán magyar tulajdonban lévők 24%-a tervezi bővíteni foglalkoztatottainak számát, addig a többségében és tisztán külföldi tulajdonban lévők közel 42%-a.
A külföldi többségi tulajdonban lévő, általában több embert foglalkoztató cégekről általánosságban is elmondható, hogy eredményesebbek magyar többségi tulajdonban lévő társaiknál.
Az egyes ágazatokban tapasztalt tartós munkaerő-hiány problémája idén sem lesz megoldott. Az egyes nemzetgazdasági ágak közül átlag feletti mértékben szembesül tartós munkaerő-gondokkal a feldolgozóipar, a pénzügyi szolgáltatások és az építőipar (a cégek 12%-a, 16%-a és 11%-a jelezte ezt).
Az építőiparban 18 százalékkal, a feldolgozóiparban 6,4 százalékkal nőhetne a foglalkoztatás a tartós munkaerőhiány megszüntetésével. A tartós munkaerőhiány megszüntetésével a foglalkoztatottak száma 18 ezer fővel nőhetne a versenyszektorban. Ennek alapvető feltétele azonban a munkaerő-képzés radikális átalakítása.
Szakképzés
Az MKIK elnöke szerint nagyobb hangsúlyt kell fektetni a szakképzésekre. A MKIK védnöksége alatt elindult tanuló-szerződés program a gyakorlati oktatás fontosságát hangsúlyozza. Az oktatási intézményekkel és a gyakorlati oktatóhelyekkel kötött szerződés garantálja a diákok számára, hogy iskolai képzésüket követően gyakorlati képzésben is részt vegyenek.
A fejlesztéspolitika egyik pilléreként megnevezett szakképzés átalakítását a gyakorlati képzések elérhetővé tételén túl ki kell terjeszteni a számítástechnikai- és a nyelvoktatás korszerűsítésére is.
Versenyképesség
Az OECD-országok körében végzett 2005-ös versenyképesség-vizsgálat szerint hazánk a 30 ország alkotta mezőny középső sávjának az alján szerepel. Az Economist Intelligence Unit (az Economist brit gazdasági hetilap "hírszerzése") befektetési vonzerőt mérő listáján 2 helyezést léptünk előre a múlt évhez képest, de a szomszédos országok közül Románia (8 helyezést javított) és Szlovákia (3 helyezést javított) is intenzívebb fejlődést mutatott nálunk.
Minden felmérés figyelmeztet a gazdasági versenyképesség fenntartására irányuló veszélyekre és a fejlődés romló tendenciáira. Az idő szorítását pedig mi magunk is jól érzékeljük.
A magyarországi vállalkozások beruházási kedve a gazdaságpolitikai helyzet ellenére sem csökkent az elmúlt esztendőben. Ugyan a tervezett beruházások fele tisztán innovatív, korszerűsítő jellegű, azaz nincs közvetlen hatással a munkaerőpiacra, ám hozzájárulhat a versenyképesség növekedéséhez.
A versenyképesség fenntartására irányuló fejlesztések tőkeigényét a vállalkozások nagy része hiteleken keresztül finanszírozza. Ám a vállalkozások számára nyújtott négy hitelkonstrukció közül egyedül a Széchényi-kártya működik megfelelően, az Európa-hitel működése már kívánnivalókat hagy maga után, míg a mikró- és midihitelek nem jutnak el a vállalkozókhoz. A megfelelő működés érdekében mind az intézményrendszeren, mind a hitelprogramokon változtatni kell.
A hivatalok érdekeltté tétele a büntetések kirovásában, sőt, a bírságot kiszabó intézmény által behajtott bírságok 40 százalékának az intézmény általi felhasználhatósága nem a megfelelő irányba mozdítja előre az államigazgatási reformot, és nem kedvez a gondolkodásmód megváltoztatásának sem - vélekedett a MKIK elnöke.
Parragh szerint a gazdaságközeli kutatás-fejlesztés, a hatékonyabb területfejlesztés, az adóterhek csökkentése és a szabályozórendszer rugalmasabbá tétele mind hozzájárul a versenyképesség növeléséhez.
