2003. március 31-én a 163,1 ezer hazai kiskereskedelmi üzletet 110,9 ezer gazdasági szervezet üzemeltette.



Az I. negyedév a kiskereskedelemben általában a legalacsonyabb forgalmú időszak, hagyományosan ilyenkor legmagasabb az üzletbezárások és legmérsékeltebb az üzletnyitások száma. Az előző két év I. negyedévében is közel azonos (bár pozitív egyenlegű) volt az üzletnyitások és zárások egyenlege.

Az I. negyedévben nem nyílt újabb hipermarket, de több is állt építés alatt, így számuk az év folyamán nőni fog. Közel 140 kiskereskedelmi (valamint 130 nagykereskedelmi és 8 vendéglátó) üzletre adtak ki működési engedélyt az I. negyedévben az akkor még csak kis részben üzemelő Ázsia Center Nagy- és Kiskereskedelmi Bevásárlóközpontban. E kereskedelmi létesítmény üzleteinek száma a következő negyedévekben jelentősen bővülni fog. A nagy alapterületű szakáruházak közül a vizsgált időszakban egy budapesti Média Markt és egy veszprémi OBI nyitotta meg kapuit.

2003. március 31-én a bevásárlóközpontokban több mint 3,5 ezer, a hipermarketekkel közös épületben 1,1 ezer kiskereskedelmi üzlet működött, melyek az országos üzletszám 2,9%-át tették ki.

Mostani közleményünkben első alkalommal tudunk beszámolni az újonnan alakult üzletek alapterületének nagyságáról. Az I. negyedévben megnyitott 6,1 ezer új üzlet összesen több mint 500 ezer m2-es eladótéren helyezkedik el. Az egy üzletre jutó átlagos alapterületük 82 m2 volt.

A legnagyobb (1200 m2-t meghaladó) alapterületűek az élelmiszer jellegű és az iparcikk jellegű áruházak voltak. Jelentősebb (közel 600 m2-es) átlagos alapterülettel nyitottak meg a gépjárműüzletek, az üzemanyagtöltő állomások (400 m2 felett), a padlóburkoló- és tapétaüzletek (300 m2 felett), az építési anyagokat és szaniterárukat forgalmazó, valamint a vasáru-, barkácsüzletek (200 m2 felett), a bútor-, irodabútor-, valamint gépjárműalkatrész-üzletek (150 m2 felett). A legkisebb (15 m2-es) átlagos alapterületen ugyanakkor az új dohányáruüzletek és hírlapboltok működnek, de 30 m2 átlagos alapterület alattiak voltak a mobiltelefon-, az édesség-, a kenyér-, pékáru-, a hal-, a zöldség-gyümölcs, egyébélelmiszer- és kegytárgyüzletek is.





Területi bontásban vizsgálva, az első negyedévben jelentősebb (290 üzletes) növekedés csak a közép-magyarországi régióban (ezen belül 264 üzletes Budapesten) valósult meg. Az észak-magyarországi és észak-alföldi régió üzlethálózata mérsékelten (kevesebb mint 50 üzlettel) bővült, míg a dél-alföldi, a közép- és nyugat-dunántúli régióé 30–70 üzlettel csökkent. A negyedév végén a dél-dunántúli régióban több mint félezerrel kevesebb üzlet működött, mint 2002 végén.

2003. március 31-én az országos üzlethálózat 28%-a a közép-magyarországi régióban (Budapesten 19%-a) koncentrálódott, míg a többi régió az üzletállomány 11–15%-ával rendelkezett.

A települések lélekszáma szerint vizsgálva, ez év első negyedévében a 100 ezres és annál több lakosú településeken, illetve Budapesten nőtt az üzletállomány, míg a kisebb lélekszámú településeken csökkenés mutatkozott. Leginkább a 10–50 ezer lakosú településeken romlott az üzlettel való ellátottság.



Üzlettípusonkénti bontásban, az első negyedévben a legnagyobb számban (közel 130-cal) a kultúr- és egyébiparcikk-üzletek, az iparcikk jellegű vegyes üzletek (60-nal), valamint (több mint 40-nel) a gépjármű- és járműalkatrész-szaküzletek gyarapodtak. Az élelmiszer- ésélelmiszer jellegű vegyes üzletek állományának mérséklődése tovább folytatódott. 2003 első negyedévében, 1,7 ezer nyitás és 2 ezer bezárás egyenlegeként közel háromszázzal kevesebb élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzlet működött, mint 2002 végén. Más üzlettípusokra is kiterjedt az üzletszám-csökkenés: a textil-, ruházati és lábbeliüzletek közül 150-nel, a bútor-, műszakicikk- és vasáruszaküzletek közül 100-zal kevesebb működött az első negyedév végén, mint az elején.

2003. március 31-én az ország kiskereskedelmi üzlethálózatának szerkezete a megelőző év azonos időszakához képest csak szerény mértékben módosult. Számszerűsíthető változás az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzleteknél mutatkozott, ahol az éves szinten több mint 400-zal csökkenő üzletállomány részesedése az országos üzletállományból egy év alatt egy százalékponttal (32%-ról 31%-ra) csökkent. A korábbi időszakhoz hasonlóan az országos üzletállomány közel 25%-át a kultúr- és egyébiparcikk-üzletek, 18%-át a textil-, ruházati és lábbeliüzletek, mintegy 13%-át a bútor-, műszakicikk- és vasáruüzletek tették ki. A gépjárműüzemanyagtöltő állomások, az illatszer-, az iparcikk jellegű vegyes, a használtcikk-, továbbá a gépjármű- és járműalkatrész-szaküzletek 1–5%-os részarányt képviseltek.

2003 első negyedévében háromszázzal (88,7 ezerre), ezzel egy év alatt 3,2 ezerrel nőtt a társas vállakozások által üzemeltett üzletek száma, így 2003 március végén az országos üzletállományon belüli részesedésük meghaladta az 54%-ot. Az egyéni vállalkozások által üzemeltett boltok száma tovább csökkent. Ez év első negyedévében több mint hatszázzal (73,9 ezerre), a múlt év azonos időszakához képest pedig 1,1 ezerrel mérséklődött az ilyen üzemeltetésű boltok száma. Az üzletek 0,3%-át költségvetési intézmények, nonprofit szervezetek működtették.

Az üzemeltető gazdasági szervezet főtevékenysége szerint három hónap alatt 392-vel csökkent a kiskereskedelmi és 77-tel nőtt a más főtevékenységű vállalkozások által működtetett üzletek száma. Így 2003. március 31-én, az üzlethálózat 64%-át a kiskereskedelmi, 8%-át a nagykereskedelmi, 6%-át az ipari és 4%-át a szállítási vállalkozások működtették.