Az elnök elmondta: az OECD-országokban a GDP 1,9 százaléka jut kutatásra, fejlesztésre, Magyarországon ez a mutató a múlt évben még csak 1,2 százalék volt, a tervek szerint viszont idén eléri az 1,5 százalékot, és néhány év múlva a két százalékot.
Bendzsel Miklós, a Magyar Szabadalmi Hivatal (MSZH) elnöke hozzátette: 2001-ben a hivatalhoz több mint 102 ezer szellemi tulajdonvédelmi bejelentés érkezett. Ez mintegy 22 százalékos növekedést jelent a 2000-es esztendőhöz képest, ami azonban szinte kizárólag a külföldről érkező bejelentések megszaporodásának következménye. A belföldi eredetű bejelentések száma (tavaly 13000, egy évvel korábban 12896) gyakorlatilag nem változott, vagyis a növekmény nem hozható összefüggésbe a magyar gazdaság fejlődésével. Ezt látszik igazolni az is, hogy 2001-ben egyedül az új szabadalmi bejelentések száma emelkedett, az összes többi tulajdonvédelmi forma (használati minta, ipari minta, védjegy, földrajzi árujelző) esetében csökkent a bejelentők aktivitása.
A szabadalmi bejelentések számának növekedése főként a kutatás-fejlesztési ráfordítások bővülésével áll kapcsolatban (2001-ben a magyar K+F költségvetés – a GDP-hez viszonyítva – mintegy 15 százalékkal nőtt). Az olcsóbb iparjogvédelmi formáknál tapasztalt csökkenés arra is rávilágít, hogy – főként a kisebb vállalkozások körében – egyre kevesebben engedhetik meg maguknak szellemi termékeik jogi védelmét. A szabadalmi hivatal vezetője egy vitathatatlanul pozitív fejleményről is beszámolt: jelentősen, több mint 16 százalékkal megnőtt a magyar bejelentők külföldi szabadalmaztatási aktivitása, ami kétharmad részben egyéni feltalálóknak köszönhető.
(Forrás: MTI-Népszabadság)