Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője elmondta, nem csak Magyarországon, de az EU összes tagállamában drágultak az ingatlanok az Eurostat elemzése szerint. Kiemelte, hogy 2021-ben sem várható árcsökkenés, ugyanis a januárban indult otthonteremtési program támogatási elemei és az 5 százalékos újlakás-áfakulcs visszavezetése jelentősen fellendítették az első fél évet, ez a tendencia várhatóan kitart az év hátralevő részében is. A pozitív előrejelzést azonban nagyban befolyásolhatja a járvány esetleges újabb hulláma - tette hozzá a szakértő.

Az országos átlaghoz képest a fővárosban jóval mérsékeltebb, mindössze 3 százalékos volt az áremelkedés, a kerületek között azonban nagy volt az eltérés: az V. kerületben egy év alatt 1,2 százalékkal nőtt az átlagár, de a VI., VII. és VIII. kerületben is 2 százalék alatti áremelkedést tapasztaltak. A XXIII. kerületben ugyanakkor a növekedés 17,4 százalékos volt.

A képet árnyalja, hogy az árváltozásban utolsó helyezett V. kerület 2020-ban töretlenül az első helyen szerepelt az árrangsorban 991 ezer forintos átlagos négyezetméterárral, míg a hagyományosan legolcsóbb XXIII. kerületben 411 ezer forint volt a négyzetméterenként átlagár. Budapesten az átlagos négyzetméterár 657 ezer forint volt.

A koronavírus-járvány miatt élénkülő kereslet és a Balaton-parti vagy ahhoz közeli lakóparki és társasház beruházások megnövekedett számának együttes hatása, hogy Somogy megyében az ingatlanok átlagára tavaly harmadával nőtt. Az ezzel beálló 444 ezer forint átlagos négyzetméterárral Somogy lett a megyék közül a legdrágább. Somogyon kívül még Tolna megyében nőtt tavaly a 2019-es mértéknél nagyobb arányban, 17 százalékkal az ingatlanok átlagára.

Hozzátették, további hat megyében - Veszprém, Komárom-Esztergom, Nógrád, Békés, Heves és Hajdú-Bihar - emelkedett az ingatlanok átlagára 10 százalék felett.