Az MNB egyhetes betéti kamatának múlt heti 200 bázispontos emelését követő közleményének megfelelően az alapkamatot szintén 200 bázisponttal, 9,75 százalékra emelte. Ezzel párhuzamosan 200-200bp-tal 9,25 százalékra emelte az egynapos betéti kamatot, valamint 12,25 százalékra az egynapos és egyhetes fedezett hitel kamatát.
A Monetáris Tanács a legutóbbi közleményében utalt arra, hogy az elmúlt napokban kialakult pénzpiaci helyzet növeli a tartós inflációs hatások kockázatát és egyértelműen veszélyezteti az árstabilitást. A kedvezőtlen pénzpiaci elmozdulások hatása erősíti annak kockázatát, hogy a magas infláció a korábban vártnál hosszabb távon is fennmarad.
A Monetáris Tanács már korábban is határozott iránymutatást adott, hogy a kamatemelési ciklust addig folytatja, amíg az inflációs kilátások fenntartható módon a jegybanki cél körül stabilizálódnak, és az inflációs kockázatok a monetáris politika időhorizontján újra kiegyensúlyozottá válnak. Az infláció további emelkedése és az elhúzódó inflációs kockázatok a szigorítási ciklus határozott folytatását teszik szükségessé. Az MNB folyamatosan figyelemmel követi a pénzpiaci kockázatok alakulását is, és szükség esetén az eszköztár minden elemével kész határozottan beavatkozni. Az MNB továbbra is készen áll az egyhetes betéti eszköz kamatával gyorsan és rugalmasan reagálni, amennyiben azt a rövid távú pénz- és árupiaci kockázatok emelkedése indokolja.
A kamatemelési ciklus határozott folytatása miatt az irányadó egyhetes betéti kamat és az alapkamat az őszi hónapokig 11,75 százalékra emelkedhet, és az infláció tetőzésétől, vagy további emelkedésétől függően ezen a szinten stabilizálódhat, vagy tovább emelkedhet. A jövő év közepétől azonban az infláció várható mérséklődésének köszönhetően kamatcsökkentési ciklus kezdődhet, ami 2023 végére 8,50 százalékra, 2024 végére 4,50 százalékra mérsékelheti az alapkamatot.
A forint árfolyama erősödéssel reagált a határozott kamatemelésre, noha már ismert volt, hogy az alapkamat követi az egyhetes betéti kamat változását. Korábban jelentősen gyengült a forint, elsősorban annak hatására, hogy az euró a paritás közelébe gyengült a dollár ellenében. A forint árfolyamát az elmúlt időszakban túlnyomóan az ikerdeficit-tel kapcsolatos – némileg eltúlzott – aggodalmak, a régiós országokénál magasabb államadósság, a gázárak elszállásának negatív külkereskedelmi és költségvetési hatásai, az uniós forrásokkal kapcsolatos megállapodás hiánya (ami egyszerre javítaná a központi költségvetés pénzforgalmi hiányát, mérsékelhetné az államadósságot, emellett javítaná a tőkemérleget, ellensúlyozva a folyó fizetési mérleg hiányát), a jogállamisági vita, a kedvezőtlen nemzetközi hangulat, és ebből fakadóan kockázatkerülés, az európai recessziós aggodalmak okozzák. (Suppan Gergely)
