Egyre többet hallani, főleg az egyetemmel rendelkező városokban, a tudás alapú ipar megteremtésének szükségességéről. Mégis nehéz elmondani, hogy mit is értenek ez alatt. A szakirodalom szereti a tanuláshoz kötni, amelyen a folyamatos újdonságkeresést, az innovációt értik.

Célzottan kell fejleszteni

Bajmóczy Zoltán, s Szegedi Tudományegyetem adjunktusa viszont felhívta a figyelmet, hogy nem szabad egyenlőségjelet tenni a kutatás és fejlesztés valamint az innováció között. A Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Kommunikációs- és Reklámklubjának szakmai délutánján tartott előadásán -mely "A tudásalapú gazdaság lehetőségei Szegeden" címet viselte - az egyetemi adjunktus kitért arra, hogy a k+f tevékenység nem minden esetben hasznosul a gazdaságban, míg az innovációt nem feltétlen előzi meg kutatás.

Így a tudás alapúságon az innovációt, és nem a k+f tevékenységet kell érteni. Meglepő módon az újdonságok bevezetésében inkább a szolgáltató iparág jár az élen és nem a csúcstechnikát előállító vállalkozások. Bajmóczy előadásában felhívta a figyelmet arra, hogy egy akkora városban, mint Szeged kevés iparág lehet húzóágazat, így a gazdaságfejlesztési irányvonalak meghatározása előtt nagyon fontos, hogy alapos vizsgálódás előzze meg az erőteljes beavatkozást. (Miskolc például nanopolisz akar lenni.)

Egyúttal a tudás alapúságot elősegítő beavatkozás célzott kell, hogy legyen. Ugyanis ez nemcsak lehetőségeket, de kockázatokat is magában rejt. Ha a fejlesztések elindulnak, azon nehéz változtatni. Érdemes tudatosítani, hogy a gazdaságfejlesztés sajátja a negatív hatás, mint lehetséges végeredmény. Azaz nemcsak sikeres és semleges eredményt hozhat a szándék, hanem a visszájára is fordulhat a gazdaságfejlesztés. Éppen ezért fontos a megfelelő előkészítés.

Az egyetem és az ipar kapcsolata

Az egyetem, mint potenciális szolgáltató, kihasználható lenne a tudás alapú ipar létrehozásában. Mégis az ilyen irányú egyetemi tevékenységek iránt többségében azok a cégek érdeklődnek, amelyek igazából nem tekinthetőek innovatívnak. Pont azok, amelyek nem célcsoportjai az ilyen tevékenységeknek. A Bajmóczy által felállított hipotézis szerint ennek oka az, hogy a cégek egyfajta ingyen pénznek gondolják az egyetem segítségét, és úgy tartják, hogy nincsen kockázata a kipróbálásának.

Az előadó egy tévhitet is lerombolt. Az igaz ugyan, hogy a képzett munkaerő koncentráltsága az európai uniós átlagot is meghaladja a szegedi kistérségben, miközben a k+f potenciál az országos átlag kétszerese, viszont ennek ellenére a Szegeden a tudás alapú gazdasági tevékenység még sincs jobban jelen, mint bárhol máshol az országban.

Ebben változást hozhatnak a klaszterek, ha az ezekben rejlő lehetőséget sikerül kiaknázni. Az előadást követő beszélgetés során ez a lehetőség is felmerült, igaz a jelenlévők szerint a klaszterek létrejöttét ma még inkább a kényszer és a felismerés motiválja, hiszen ebben a formában nagyobb mértékű uniós támogatást tudnak szerezni a cégek. Az IPOSZ vezetője is az összefogásra bíztat.)

Szeged jövőképe

A város vezetése a stratégiájában a tudás alapú iparra épít. Igaz két vasat tartanak egyszerre a tűzben. Már megvannak a tervei annak az aquaparknak, amelyben Európa leghosszabb vizicsúzdája is helyet kapna. Folyamatosan fejlesztik a többi fürdőt is. Nagy hangsúlyt fektetnek a belváros teljes rekonstrukciójára, és az olyan turistacsalogató programokra, mint a nyári szabadtéri- valamint várjátékok, a halászléfőző-fesztivál, a hídi vásár és a borfesztivál.

Mindeközben ott vannak a város logisztikai ambíciói, amelyet a román és szerb határ közelsége, valamint a már meglévő (M5) és tervezett autópályák (M43, kelet-nyugati irányú) gerjesztenek. Azaz szegediként nehéz eldönteni, a turizmus, a logisztika vagy a tudás alapú ipar teremti meg a város hosszú távú sikerét. Mivel az erőforrások szűkösek, félő, hogy sikerként jelentkező eredmény nélkül használódnak el.