Beszélt arról, hogy rövid és hosszú távon is kihívásokkal kell szembenéznie a társaságnak; a makrogazdasági környezet kedvezőtlen, az infláció miatt megnőttek a beruházási költségek, eközben a változó szabályozói környezettel is számolniuk kell.

Az Európai Unió egyre ambiciózusabb klímavédelmi előírásokat ír elő, hogy a tagállamok energiaintenzív gazdaságukat technológia-intenzív, zöld gazdasággá alakítsák át, de hiányoznak a hatáselemzések, a célok nem teljesülését szankcionálják és a forrásokat sem biztosítanak - mondta.

Az Egyesült Államokban a hagyományos fosszilis energiahordozók megtartása mellett jelentős adókedvezményekkel támogatják az iparág átalakítását és a zöld iparágak térnyerését - tette hozzá.

A magas energiaköltségek a gazdasági növekedés korlátját jelentik, és még nem dőlt el, hogy a mostani stagflációs helyzetből Európa gyorsan lábal ki, mint azt tette a 2008-2009-es gazdasági válság után, vagy a 70-es évekhez hasonló, elhúzódó válság jön. A gázárak ilyen mértékű drágulása ráadásul Európa-specifikus: a tengerentúlon a gáz mintegy negyedannyiba kerül, mint a kontinensen - mondta Bacsa György.

A külső finanszírozási források extrém drágulása számos projektet lehetetlenít el, a cégek felülvizsgálják a tervben lévő beruházásaikat és ez igaz a Molra is - mondta.

2022 rekord év volt a Mol számára, de a társaság organikus eredménytermelő képességét erőteljesen csökkentik az extra elvonások, amelyek összege 2022-ben és 2023-ban együttesen elérheti a 4 milliárd dollárt - jegyezte meg. Magyarországon az extra elvonások értéke 2022-ben 1,3 milliárd dollárra, 2023 első hat hónapjában pedig 839 millió dollárra rúgtak. Összehasonlításképp, a Mol legnagyobb organikus beruházása, a jövő év elejére elkészülő tiszaújvárosi poliol üzem értéke mintegy 1,3 milliárd dollár, a Mol eddigi legnagyobb felvásárlása (ACG) pedig 1,57 milliárd dollár volt.