Idén még az év elején vártnál is rosszabb lesz az európai konjunktúra (az eurózóna GDP-je csak kb. 1%-kal nő). Kifullad az előző két év hazai gazdaságpolitikájának a belső keresletélénkítésen keresztül a konjunktúrára gyakorolt pozitív hatása, mert ez a keresletélénkítés egyensúlyi szempontból nem folytatható.

A tavaly őszi jelentős közalkalmazotti béremelés áthúzódó hatása szeptemberig jelenik meg a statisztikában. Ezt követően a költségvetési szektor kereset-emelkedése számottevően lassul. Az üzleti szférában mérséklődő bérdinamika valószínű. A reálbérek így is igen jelentősen, átlagosan legalább 10%-kal emelkednek (ezen belül a költségvetési szektorban kb. 17%-kal, az üzleti szférában pedig – a teljesítményeket így is messze meghaladva – mintegy fele ekkora ütemben). A nyugdíjak reálértéke az automatizmusok alapján 5%-kal, az egyszeri juttatásokat is figyelembe véve kb. 2%-kal nő. A lakásszektor a támogatási rendszer egyes társadalmilag indokolatlan kedvezményeinek megnyirbálása után is erőteljesen preferált lesz. Mintegy 35 ezer, a tavalyinál 10%-kal több lakás épül fel. A lakosság nettó pénzmegtakarítási rátája 2% körüli, rendkívül alacsony marad.

Az állami (és önkormányzati) beruházások forráshiány miatt jelentősen visszaesnek. Az üzleti szféra óvatosan, csak a konjunktúra javulásának jeleivel összhangban fogja növelni beruházásait.

Az államháztartási kiigazítás megkezdődik, de a hatások csak az év utolsó 4-5 hónapjában jelennek meg. A bevételek – az alacsonyabb gazdasági növekedés ellenére – lényegében el fogják érni a tervezettet, főleg a gyorsabb béremelkedéshez és fogyasztáshoz kapcsolódó adók miatt. A kiadásoknál kb. 100 milliárd forintos többlet valószínű, leginkább a nyugdíjaknál, a gyógyszertámogatásnál és az önkormányzatoknál. A deficit a GDP 5%-a körül várható.