A helyi vegyi üzemből 44 tonna mérges gáz szabadult ki az indiai Bhopálban 1984. december 3-án. Aznap éjjel közel háromezren haltak meg, s a következő években további ezrek pusztultak el rákban. Másfél évvel később, 1986 tavaszán a csernobili atomkatasztrófa ébresztette rá a világot sebezhetőségére. A környéken a szovjet polgári védelem feladata volt a népesség és a gazdaság túlélésének biztosítása, a reaktorkatasztrófa hatása azonban több ezer kilométerre terjedt ki. A közelmúltban robbanássorozat rázta meg a bajorországi Pullach-Höllriegelskreuth Peroxyd vegyipari gyárat, hatására lángba borult egy műanyaggyártó üzemcsarnok. Itt a balesetben senki sem sérült meg, és a tudósítások szerint a környező lakosságot sem fenyegeti mérgezés, ám az anyagi kár több millió euró. De nem csak a látványos robbanások veszélyeztetik az embereket. Egy alattomos vegyi katasztrófa legalább ilyen súlyos károkat okozhat, mint például az amerikai Texaco petrolkémiai vállalat tevékenysége, amely 1964-től 1992-ig az "esőerdő Csernobilját" jelentette Ecuadorban. A mérgező nyersolaj és toxikus víz beszivárogott az altalajba, megfertőzte a környező vidék vizét és termőtalaját, aminek következtében a helyi lakosok egészsége súlyosan károsodott, gyakran szenvedtek el rákbetegséget, különböző sebeket, születési rendellenességeket, spontán vetéléseket.
Valószínűség és biztonság
S hogy miként kapcsolódik mindezen borzalmakhoz egy budapesti kisvállalkozás, a CK-Trikolor? Nos úgy, hogy két tulajdonosa és ügyvezetője, dr. Czakó Sándor és Kelemen István a környezetvédelmi kockázatértékelés és biztonsági elemzés területén ért el nemzetközileg elismert, hazai viszonylatban egyedülálló eredményeket. Annak idején évfolyamtársak voltak a Budapesti Műszaki Egyetem gépészmérnöki karának energiatermelés ágazatán. Majd két különböző vállalatnál ugyan, de lényegében ugyanazzal kezdtek foglalkozni: a Paksi Atomerőműhöz kapcsolódó biztonságnövelő feladatokkal, ezen belül pedig az úgynevezett valószínűségen alapuló biztonsági elemzéssel.
Időközben megjelent az Európai Unióban a Seveso-irányelv, amely rögzítette a veszélyes üzemű vállalatok számára az úgynevezett kvantitatív kockázatelemzés tartalmát. Ez lényegi elemét tekintve megegyezik a valószínűségen alapuló biztonsági elemzéssel. Ezzel érdemes foglalkozni! - gondolta a két egykori évfolyamtárs. Így, amikor a korábbi munkahelyeiken - bár eltérő okoknál fogva - nem mutatkozott hajlandóság a nyitásra az új terület felé, 1999-ben felmerült a közös, saját cég alapításának az ötlete. A várható sikert elsősorban arra alapozták, hogy az európai uniós csatlakozás kapcsán immár a hazai veszélyes üzemű cégeknek is meg kell felelniük a kötelező erejű Seveso II.-irányelvnek.
Mérgezés, tűz és robbanás
A Seveso II.-irányelv rendelkezései az 1999. évi LXXIV. törvény 4. fejezete és a 2/2001. (I. 17.) számú kormányrendelet révén váltak a magyar jogrend részévé. Utóbbit éppen a közelmúltban szigorította, illetve pontosította a 18/2006. (I. 26.) számú kormányrendelet, amelynek kidolgozásában már szakértőként részt vett a CK-Trikolor is.
- Mérgezés, tűz és robbanás. Elsősorban ezekkel foglalkozunk mint lehetséges következményekkel, vagyis azt határozzuk meg, hogy mekkora a valószínűségük az adott tevékenység és technológia mellett - magyarázza dr. Czakó Sándor. - Majd a mintegy egy-két hónapig tartó elemzés végén azt is megmondjuk, hogy konkrétan melyik készüléknél, berendezésnél, illetve mely kezelői műveleteknél van szükség változtatásra a súlyos baleset gyakoriságának és végső soron a következményből eredő kockázat csökkentésének érdekében.
Eddigi megbízóik között elsősorban olyan vállalatokat találhatunk, amelyek azon túl, hogy meg akarnak felelni a jogi kötelezettségnek, komolyan veszik saját társadalmi felelősségüket. Mint például a Mol Rt., a Malév Rt., a Sanofi Aventis Chinoin Rt., az ICN Magyarország Rt., a Budapesti Erőmű Rt., a Liegl & Dachser Kft., a Holland Colours Pigment Kft. vagy a Henkel Magyarország Kft.
Maga a munka értelemszerűen az adott üzem és technológiai folyamat megismerésével kezdődik, a legapróbb részletekig. A következő lépés ugyanis az akár több száz vagy több ezer részletből kiválasztani azt a néhány meghatározót, amely a leginkább felelős lehet egy üzemzavar vagy súlyos baleset kialakulásában. Ehhez az úgynevezett HAZOP elemzési technikát alkalmazzák. Ezt követően - az úgynevezett hibafa/eseményfa módszerrel - azt is meghatározzák, hogy milyen gyakorisággal fordulhat elő üzemzavar vagy súlyos baleset. Majd - a kormányrendelet elvárásának megfelelően - meghatározzák a környezeti kockázat értékét. A műszaki feltételek mellett az emberi tényezőt, illetve az úgynevezett dominóhatást is figyelembe veszik.
Csökkenhet a biztosítási díj is
- Gyakori, hogy az üzemeltető közli velünk az első beszélgetéskor, hogy szerinte nincs értelme ennek az egész elemzésnek, hiszen amióta ő, mondjuk huszonöt-harminc éve itt dolgozik, még soha nem fordult elő baleset - segít értelmezni a kockázatelemzést dr. Czakó Sándor. - Majd amikor az elemzés végén azt állapítjuk meg, hogy a nála elképzelhető baleset a világban százezer vagy egymillió évben egyszer következhet be, akkor még inkább hajlamos az adott vezető legyinteni. Pedig ha Bhopálban, Csernobilban vagy akár az uniós irányelvnek nevet adó olasz Sevesóban - ahol szintén egy súlyos vegyi katasztrófa irányította rá a problémára a figyelmet - készül előzetes kockázatelemzés a maga eredményeivel és levonható tanulságaival, biztosan elkerülhetők lettek volna a tragédiák.
Egy-egy adott esetben a kockázatértékelés és a biztonsági elemzés persze nem elsősorban a lehetséges katasztrófák, hanem a kisebb és könnyen forintosítható anyagi károk elkerülését segíti. Összekapcsolva költség-haszon elemzéssel pedig arra is biztos útmutatást ad, hogy a technológiai folyamatban javasolt egyes változtatásokkal elérhető kockázatcsökkentésnek mekkora a költsége. Egy pont után ugyanis az ezzel járó költségek meredeken megugranak, és az átlagos egyéni kockázat sem csökken már olyan mértékben, ami a beavatkozásokat igazolná.
A leginkább kézzelfogható eredménye e módszernek az, hogy az elemzők rámutatnak a vizsgált technológia gyenge, bizonytalan pontjaira. Emellett fontos szerepe lehet a vagyonbiztosítási díjak kialakításában. Amennyiben persze a hazai biztosítók eljutnak oda, hogy két azonos tevékenységet végző cég esetében nem automatikusan állapítják meg a fizetendő díjat, hanem figyelembe veszik azt is, ki mit tett a súlyos balesetekből eredő kockázat csökkentése érdekében.
Tejes cikk a Piac és Profit májusi számában.
