Mi teszi a munkaszerződést?
Fischer Ádám, a Niveus Consulting Group jogi partnere szerint az, hogy egy szerződés mikor minősül munkaszerződésnek, attól is függ, hogy milyen szempontból vizsgáljuk a kérdést. Bár vannak átfedések, mégis más a kritérium általános adózási, kata adózás esetén és a munkajogi szabályokban.
Nagyon leegyszerűsítve, a munkaszerződést az különbözteti meg a megbízási szerződéstől, hogy előbbi esetén a munkavállaló a munkáltató felügyelete alatt végez munkát és akkor is rendelkezésre állási kötelezettsége van, ha egyébként ténylegesen nincs elvégzendő munka. Másképp fogalmazva a munkavállaló rendszerint a munkáltató székhelyén, telephelyén, a munkáltató eszközeivel végez munkát, és akkor is meg kell jelennie a munkahelyén a szerződésben meghatározott időben, ha éppen nincs mit tennie. Ezzel szemben megbízási vagy vállalkozási szerződés alapján valamilyen konkrét tevékenységet kell elvégezni vagy valamilyen konkrét eredményt kell elérni, és mindezt a vállalkozó többnyire a saját eszközein, saját belátása és beosztása szerint teszi.
A Kúria döntése egy egészen különleges helyzetben született. A ’munkáltató’ egy költségvetési szerv volt, ahol közalkalmazottak dolgoztak, kizárólag minisztériumi engedéllyel köthetett volna munkaszerződést, ezért kötöttek megbízási szerződést inkább a felek. A Kúria ezt az érvelést nem fogadta el, az engedélykérést nem tekintette olyan abszolút akadálynak, ami kizárta volna a munkaszerződés megkötését.
Éppen ezért érdemben vizsgálták meg a jogviszonyt. Jó tudni, hogy az alábbi szempontok alapján találták úgy, hogy ténylegesen munkaviszonyról volt szó:
- Napi 4 órás rendelkezésre állási kötelezettség;
- Személyes munkavégzési kötelezettség;
- A munkavállaló nem dönthetett önállóan a munkavégzés módjáról (alá-fölérendeltségi viszony volt a felek között);
- A munkavégzés helyét a ’koordinátor’ határozta meg;
- Havonta történt a fizetés – ez önmagában nem lett volna elég az átminősítéshez, de a többi körülménnyel együtt bizonyíték volt.
Munkajogi jogkövetkezmények
Miután a Kúria arra jutott, hogy a felek valójában munkaszerződést kötöttek, ezért alkalmazni kell a szerződés megszüntetésére vonatkozó munkajogi következményeket. Tehát adott esetben indokolni kellett volna a felmondást, végkielégítés járt volna stb. A cégeknek nagyon figyelniük kell arra, nehogy munkaszerződésnek minősüljön egy általuk kötött megbízási vagy vállalkozási szerződés, hiszen a munkavállaló adott esetben a munkaügyi bíróságon is igényt érvényesíthet akkor, ha a Kúria döntésében felsorolt feltételek teljesülnek.
Adózási következmények
A Niveus Consulting Group szerint nem csak munkajogi, hanem adózási szempontból is jelentősége van a valós gazdasági tartalomnak. A NAV ugyanis könnyen arra a következtetésre juthat, hogy a vállalkozási vagy megbízási szerződés valójában munkaviszonyt takar, és ebben az esetben a munkaviszonyra alkalmazandó adókat követeli a cégen és a munkavállalón.
Különösen igaz ez a kata-s szerződések esetében. Bár a jövő évi szigorítás miatt az egy kifizetőtől származó, az adott évben a 3 millió forintot meghaladó kifizetésekre 40 százalékos különadót kell fizetni, ez még mindig alacsonyabb összeg, mint a munkabérek után fizetendő adó. Ráadásul a kata törvény egy saját feltételrendszert támaszt a szerződések minősítésére, és adott esetben a cégen lesz a bizonyítási terhe, tehát a cégnek kell azt bizonyítania, hogy nem munkaszerződésről van szó. Ez adott esetben lehetetlen feladat elé állítja az ellenőrzés alá vont céget.
Fontos megjegyezni, hogy a kata alapvetően pénzforgalmi szemléletű adó, tehát az alapján kell majd a 3 millió forintos keretet vizsgálni, hogy mikor érkezett meg a pénz a KATA-s megbízott bankszámlájára. Azokra a kifizetésekre, amelyek ténylegesen megérkeznek a megbízotthoz 2020. december 31-ig, nem vonatkozik a jövő évi szigorítás – függetlenül attól, hogy a számlán milyen, az Áfa törvény szerinti teljesítési időpont szerepel.
