Alacsonyabb sávban az infláció

A múlt év utolsó két hónapjában összesen 0.8 százalékponttal esett az éves infláció, a várakozásoknál sokkal gyorsabban. Az igazi meglepetés azonban januárban következett. Bár az elemzők további 0.8 százalékpontnyi lassulásra számitottak, az áremelkedések üteme 1.4 százalékponttal 4.1 százalékra zuhant az év első havában.  

A meglepő adat után az elemzők lefelé módositották inflációs előrejelzéseiket. Az átlagos éves inflációt 2005-re most 4.4 helyett 4.0 százalékra becsülik, a 2006-ost pedig 4.0 helyett 3.8 százalékra. (Tavaly még 6.8 százalék volt az átlaginfláció.) Az új előrejelzések szerint az MNB idén is, jövőre is kényelmesen a célsáv közepe környékén tarthatja a fogyasztói árindexet - a forint pedig nem gyengült, mióta a jegybank legutóbbi inflációs előrejelzéseit kalkulálta novemberben -, azaz van tere a kamatvágásnak. 

Februárra az elemzők újabb kisebb inflációcsökkenést jósolnak, 3.8 százalékra. Az adatokból látszik, hogy az infláció a tavalyi, adóemelkedések okozta megugrás után januárban egy hirtelen szökelléssel alacsonyabb sávban termett, de a következő két évben a várakozások szerint nem is mozdul ki ebből a sávból.Azaz az infláció jelenlegi szintjéhez mért reálkamat december óta jelentős mértékben lejjebb szállt, sőt az év elején valamivel még tovább esik, erős érvvel szolgálva a közeljövő jegybanki kamatcsökkentései mellett. Az előretekintő reálkamat azonban várhatóan már nem mérséklődik lényegesen tovább az év hátralévő részében.

Nem lassul a lazitás

A múlt hónapban a Monetáris Tanács egyhangúan döntött havi fél százalékpontos kamatcsökkentéseinek folytatása mellett. Ugyanakkor azt is jelezte, hogy a lazitás üteme most már lelassulhat, mert  az alapkamat közel került azokhoz a szintekhez, amelyek alatt már félő, hogy sok külföldi befektető elkezdi eladni a forintot. Fő kockázatként a magyar gazdaság egyensúlya miatti aggodalmakat nevezte meg az MNB, illetve azt, hogy a külföldi befektetők kockázatviselési kedve meggyengülhet, ha folytatódik a globális kamatemelési ciklus. Az elemzők szerint azonban a nemzetközi tőkemozgások kedvezően alakultak. Az utóbbi hetekben jelentős mennyiségű tőke áramlott Közép-Európa és más emelkedő piacok tőzsdéire és állampapírjaiba, jelentősen erősitve a fizetőeszközöket.       

Tovább csökkenhet

"A jegybank legyen a stabilitás forrása, nem a spekuláció táplálója," mondta Barcza György, az ING Bank elemzője. "Egy 75 bázispontos vágásnak is volna értelme, hiszen a pénzpiac is erre számit, miközben az elemzők 50 bázispontot mondanak. A kockázatok fényében azonban... az 50 bázispont a jó választás."  Ezzel értett egyet a felmérésben szereplők túlnyomó többsége is. A forint eheti erősödése és a meglepő inflációs adat ellenére is a jövő hétfői ülésre ugyanaz a konszenzus előrejelzés született, mint egy előző, a hét elején végzett körkérdésben.

A 16 elemző közül 13 számit fél százalékpontos vágásra, kettő 25, egy elemző pedig 75 bázispontos csökkentést valószinűsitett. Ezzel 8.5 százalékra mérséklődhet az alapkamat. Egy hónapja még azt mondták az elemzők: ez az a szint, ami alatt már megnő annak a kockázata, hogy a forint zuhanóspirálba kerül. Az utóbbi hetek kedvező fejleményei nyomán azonban az újabb előrejelzések szerint meghosszabbodhat a kamatlazítási ciklus. Az elemzők többsége szerint márciusban további fél százalékpontot csökkent az MNB, amit a közeli hónapokban még egy újabb, de ezúttal már csak 25 bázispontos vágás követhet.

Ez azt jelenti, hogy a kockázatosnak látott kamatszintet ma háromnegyed százalékponttal alacsonyabbra becslik az elemzők, mint egy hónappal ezelőtt. A kamatvágás ütemének felgyorsitását azonban annak ellenére sem jósolták, hogy az volt a várakozás: hétfőn négy olyan taggal bővül a Tanács, akik a lazitás táborát erősithetik. (Röviddel a felmérés lezárása előtt közölte a a Reuters-sel egy jól értesült forrás, hogy az új tagok vélhetően mégsem csatlakoznak hétfőig a Tanácshoz.)