Január elsejével indult a kötelező visszaváltási rendszer Magyarországon, amelynek lényege, hogy csak olyan kötelezően visszaváltási díjas termék hozható forgalomba, amire a gyártó megfizeti a visszaváltási díjat. Nem újrahasználható kötelezően visszaváltási díjas csomagolás esetén ezt a gyártónak a koncessziós társaság, azaz a MOHU Zrt. felé kell megtennie, ekkor a visszaváltási díj darabonként egységesen 50 forint. Ezt a visszaváltási díjat a gyártó áthárítja a kereskedőre, majd ők pedig a végfelhasználóra. A vevők így ennyivel drágábban vásárolhatják meg az érintett termékeket, de a kiürült, nem sérült csomagolás visszaváltásával a visszaváltási díjat visszakaphatják – hívja fel a figyelmet Antretter Erzsébet, a Niveus Consulting Group Adótanácsadási Üzletágának vezetője.
Az újrahasználható kötelezően visszaváltási díjas termékek esetén a rendszer kicsit másként működik – tájékoztat a szakértő. A MOHU Zrt. ugyanis ilyenkor nem érintett a visszaváltással, a gyártó pedig a forgalmazónak vagy a fogyasztónak fizeti vissza az általa meghatározott összegű és általa áthárított visszaváltási díjat. A rendszernek mindkét esetben az a célja, hogy minél több italtermék csomagolás kerüljön visszaváltásra.
Az érintett, kötelezően visszaváltási díjas termék a fogyasztásra kész vagy koncentrátum italtermék fogyasztói, közvetlen, műanyag, fém vagy üveg alapanyagú, palack vagy doboz formájú, nem újrahasználható vagy újrahasználható csomagolása, amely 0,1–3 literig terjedő űrtartalommal bír. Tipikusan ilyenek a sörös, energiaitalos vagy üdítős dobozok, illetve a boros palackok. Nem tartozik viszont ebbe a körbe a tej és tejtartalmú italtermékek csomagolása, valamint a speciális alakjuk miatt visszaváltó berendezéssel nem visszaváltható csomagolások.
