Európa legtöbb országában az utóbbi időben új törvény szabályozza a fizetésképtelenséget, ennek hatására nagyságrendekkel csökkent a fizetésképtelenségi eljárások száma. Magyarország nem tartozik ebbe a körbe - mondta az elnök.

Az Európai Unióban tavaly 5,5 százalékkal 130 ezerre csökkent a fizetésképtelenségi eljárások száma, az Ausztriában indított négy és félezer felszámolási eljárás a felét sem teszi ki a magyarországinak - ismertette az elnök, aki külön fogyasztói (családi) csődtörvény megalkotásának szükségessége mellett is érvelt.

A közgyűlés számára készített írásos beszámoló levezeti, hogy mikor és miért hiúsult meg az új csődtörvény elkészítése, helyette mindig a több mint másfél évtizedes jogszabályt módosították. Az utolsó kormányígéret az volt, hogy jövő év második felétől már új törvény szabályozza a csőd- és felszámolási eljárásokat. (A FOE már tavaly felszólalt az új csődtörvény érdekében.)

Amiért változtatni kellene

Az elnök két fő pontot kifogásolt a jelenlegi csődtörvényben. Az egyik, hogy nem a bajba jutott cégek reorganizációját segíti, a másik, hogy sok a kétértelmű szabály, ezért a bírósági gyakorlat is megosztott.

A múlt évben mindössze egy csődeljárás indult, vagyis a hitelezők egy esetben láttak reményt arra, hogy a megrendült cég reorganizálható, és több pénzhez jutnak, mint ha felszámolnák. Ezzel szemben 9.572 felszámolási eljárás indult, ennek célja, hogy a társaság vagyonát eladva, abból nyerjenek kielégítést a hitelezők.

Tavaly 5.792 végelszámolás, a cég saját elhatározású megszüntetése indult. Molnár György megjegyezte, ha kiderül, hogy nincs a cégnek elegendő vagyona a hitelezői maradéktalan kifizetésére, akkor a végelszámolás felszámolássá alakul át.