Az Európai Unió a következő hétéves ciklusra szóló költségvetés bevételi oldalán két új európai adóval számol. Megsarcolnák a pénzügyi tranzakciókat és bevezetnék az uniós áfa-t legfeljebb 2 százalékos mértékben. Ez európai adók bevezetésével párhuzamosan viszont megszűnne a jelenlegi héa-alapú forrás és eltörölnék a tagállami költségvetési visszatérítések követhetetlen és igazságtalan rendszerét. A brit rabatt, valamint a német, a holland és a svéd visszatérítés helyett évente egyszer átalány kifizetést kapnának azok az országok, amelyek aránytalanul nagy mértékben járulnak hozzá a büdzséhez és nettó pozíciójuk torzul.
Fotó: EU
A 2014-2020-ra vonatkozó költségvetés bevételi oldalának új szerkezete összhangban áll az unió törekvésével, amely a fiskális integráció irányába mutat. Manapság az unió minden területen keresi az „európai” megoldást, amely kevésbé függ az egyes – jobbára gazdag – országok hozzájárulásától. Ez történik az eladósodott államok mentőcsomagjai esetében, amennyiben megszületik az Stabilizációs Pénzügyi Alap 2013-ban, és ebbe az irányba mutat a következő pénzügyi időszakra vonatkozó költségvetés új szellemisége: európai adókból páneurópai programokat finanszíroz akár európai kötvények révén. (A pénzügyi tranzakciós adót a pénzügyi válság által okozott károk enyhítésére kellene felhasználni: munkahelyeket teremteni a megszűntek helyett és befektetni a szénmentes gazdaság növelésébe.)
Míg korábban a hozzáadottérték-adó (héa) alapú bevételek alkották a fő vázát az EU költségvetésének, az évek során egyre inkább a tagállamok GNI alapon fizetett hozzájárulása vált hangsúlyossá. 1988-ban az előbbi mindössze 10,9 százalékkal, az adó 60 százalékkal részesedett a büdzséből. 2005-ben az arány már megfordult: 74,5 százalék származott a GNI forrásból és 14,1 százalék a héa-alapból. Az unió speciális visszatérítésekkel és egyéni kompenzációs mechanizmusokkal próbálta tompítani az egyenlőtlen helyzetet, ami mára egy kusza, átláthatatlan és messze nem igazságos rendszerhez vezetett. Mivel a mechanizmus átláthatatlan, a hétéves periódusra vonatkozó keretszámok vitájában mind komolyabb tényezővé váltak a nemzeti befizetési alkuk.
Az Európai Parlament plenáris ülésén elmondott beszédében Barroso jelezte: az új adó évi 55 milliárd euró pluszbevételt jelenthetne az uniónak.
Az elnök arról is beszélt, hogy Görögország a jövőben is tagja marad az euróövezetnek, de teljes egészében teljesítenie kell vállalásait. Bár néhány napja a Concorde Alapkezelő – Alapblogja számára adott exkluzív interjúban a görög ellenzék egyik vezető politikusa mereven elzárkózott a sok befektető által várt ingatlanadó megszavazásától, az athéni törvényhozás kedden a kormánypárti többségnek köszönhetően elfogadta az ingatlanadó bevezetéséről szóló törvényt. Így megnyílt az út az első görög mentőcsomag újabb, 8 milliárd eurós részletének kifizetése előtt. Ettől függetlenül számos szakértő továbbra is elkerülhetetlennek tartja a görög államcsődöt.
