A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) közleményében írt arról, hogy állításuk szerint az olajellátást érintő ukrán fenyegetettség és az amerikai szankciók együttesen az üzemanyagárak jelentős emelkedéséhez vezetnek.
Mint írták, az Egyesült Államok pénzügyminisztériuma szigorú szankciókkal sújtotta az orosz olajexportot biztosító árnyékhajózási flottát és az azokhoz kapcsolódó hajóbiztosító cégeket. Ennek következményeként Kínának és Indiának, mint a világ legnagyobb olajimportáló államainak, több nyersolajat kell más forrásokból, így például a Közel-Keletről, Afrikából vagy éppen az amerikai kontinensről beszerezniük.
A tárca szerint emellett a hideg téli hónapokban tovább emelkedhet a kereslet az olaj iránt, különösen Európában és az Egyesült Államokban. Mindezek következtében a Brent olajára az elmúlt egy hónapban közel 10 százalékkal nőtt. Az orosz-ukrán háború következményeként január elején leállt a Barátság kőolajvezeték, és a Török Áramlat biztonsága is veszélybe került, amelyek kiemelkedő szerepet játszanak Magyarország energiaellátásában.
Az NGM közlésében kiemelte, az üzemanyagok mintegy 20-30 százaléka importból származik, így a külső piaci folyamatok közvetlenül és azonnal hatnak a hazai ellátásra és üzemanyagok árának alakulására. A kormány célja változatlan: garantálni kell, hogy a hazai üzemanyagárak a szomszédos országok átlagára alatt maradjanak. A referenciaidőszakot vizsgálva egy liter benzin a szomszédos országokban átlagosan 637 forint volt, aminél a magyar ár egy forinttal volt kedvezőbb. A dízel esetében pedig a szomszédos országokban tapasztalt literenkénti 654 forintnál a dízel hazai ára egy forinttal volt magasabb.
A tárca kiemelte, a legfrissebb, Európai Bizottság által közölt adatok alapján megállapítható, hogy a magyar kutak átlagárai illeszkednek a szomszédos országok átlagos üzemanyagárazásához. Hozzátették, ha ez sérül, a kormány kész minden eszközével beavatkozni.