Most már papírja is van a Richter Rt.-nek arról, hogy nem bitorol szabadalmat. De sem a Fővárosi Ítélőtábla végzése, sem az egyelőre még letétben lévő 3 milliárd forint nem kárpótolja a vállalatot azért a piacvesztésért, amelyet a legtermészetesebb közegben, a hazai egészségügyben szenvedett el. Idővel ugyan hozzájuthat a bíróság zárolta 3 milliárdhoz a vállalat, s valamennyire elismertethető a piacról való alkalmi kiszorulás kára is, de az erkölcsi veszteséget nem lehet forintosítani.
A Richter Rt., miután megkapta az ítélőtábla végzését, fontosnak tartotta a 2003. óta tartó vádaskodás történetének ismertetését. A "végeredményt" mindenekelőtt, azt a gyógyszerész-szakmai megállapítást, hogy az általuk készített csontritkulásos betegség kezelésére való készítmény hatóanyagként és biológiai hatásait tekintve is teljesen egyenértékű az eredetivel. A szakmai meghatározás szerint ha a Richternél előállított alendronát hatóanyagú, csontritkulás elleni patikaszerrel folytatnak egy olyan kezelést, amilyet a Merck and Co Inc. és az MSD Magyarország Kft. által forgalmazott készítménnyel kezdtek el, egyenértékű eredményre jutnak.
A Richter Rt. természetesen a hatóanyagot olyan független eljárással kezdte gyártani, amilyennek a szabadalmaztatását kérte. S mert a Merck and Co Inc. az érintett készítményre vonatkozó termékszabadalma nem rendelkezett a törvényes feltételekkel, ezért a Richter már 2003-ban kérte annak megsemmisítését. A Magyar Szabadalmi Hivatal 2004 novemberében meg is semmisítette a Merck and Co Inc. szabadalmát az újdonság hiánya miatt. Ez a döntés azonos volt az angliai, majd a németországi döntéssel, hiszen ott is megállapítást nyert az újdonság hiánya. Ellentétben Magyarországgal, e két államban a Merck and Co Inc. lemondott az oltalomról, míg Budapesten bírósági keresetet nyújtott be a Magyar Szabadalmi Hivatal döntése ellen akkor, amikor a Richter a piacra lépett a termékkel. Az elindított szabadalombitorlási per során kérték a magyar bíróságot, hogy ideiglenesen tiltsák el a gyártástól és forgalmazástól a Richtert, míg a magyar cég ennek elutasítását kezdeményezte, illetve azt is, hogy a Fővárosi Bíróság függessze fel a bitorlási per tárgyalását a megsemmisítési eljárás jogerős befejezéséig, ugyanis a szabadalom megsemmisítése esetén a bitorlási pernek nincs jogalapja. Július 9-én azonban a bíróság ideiglenesen megszüntette a gyártást és a forgalmazást, illetve a Merck and Co Inc. kötelezte 3 milliárd forint biztosíték letétbe helyezésére a Richtert érhető károk fedezésére.
Ez év januárja közepén született meg a Fővárosi Ítélőtábla döntése: visszaható hatállyal, teljes terjedelemben megsemmisítette a Merck and Co Inc. szabadalmát. A lényeg, immáron nem jogász nyelven: a készítmény gyártásával és forgalmazásával a Richter nem követett el szabadalombitorlást. A magyar gyógyszergyár idővel a 3 milliárd forinthoz is hozzájuthat, de ezzel a tényleges kárát nem ellensúlyozzák. A vállalatét sem, de a betegekét és az OEP-ét sem. Az originális készítménnyel egyenértékű generikus, korszerű terápiát jelentő hazai készítmény 30 százalékkal kedvezőbb áron került forgalomba. A betegek 115 millió forintot, az OEP 1,5 milliárdot takaríthatott volna meg.
A csontritkulás elleni patikaszer piacát jól illusztrálja, hogy négy év alatt 7 milliárd dollárról 12 milliárdra ment fel a kezeléshez szükséges gyógyszerek forgalma. Idehaza is évi 20 százalékos költségnövekedés tapasztalható a csontritkulás kezelésénél, s évente 80 ezer - nem síbalesetből származó - csonttörést kell gyógyítani. Valódi, növekvő piacú népbetegségnek minősül ma már a csontritkulás.
