A 156 adatot szolgáltató szálloda az év első hét hónapjában átlagosan 58%-os szobafoglaltsággal működött, a budapesti négycsillagos szállodák kiemelkedően magas (66%-os) szobafoglaltságot értek el. A balatoni szállodák kihasználtsága 57–58%-os volt. Egy kiadott szállodai szoba bruttó átlagára (Gross ARR) január–júliusban 13500 forint volt. A négycsillagos szállodákban 12100–13700 forintba, a háromcsillagos egységekben 6300–8700 forintba került egy szoba egy éjszakára. Az év első hét hónapjában egy kiadható szállodai szobára átlagosan 7900 forint bruttó szobaár-bevétel (REVPAR) jutott, szemben az elmúlt évi 6700 forinttal. Ez a mutató kiemelkedően magas (18400 forint) volt a legmagasabb kategóriájú budapesti hotelekben, míg a balatoni és a kelet-magyarországi háromcsillagos szállodákban nem érte el a 4000 forintot. A januártól július végéig tartó időszakban a bruttó szobaárbevétel folyó áron átlagosan 17%-kal nőtt 2003 azonos időszakához képest. A szobaárbevétel – a Nyugat-Magyarországon üzemelő háromcsillagos szállodák kivételével – a szállodák minden vizsgált csoportjában emelkedett.
A vizsgált időszakban átlagosan 13%-kal emelkedett a vendégéjszakák száma az előző év január–júliushoz képest. A budapesti szállodákban 16–29%-kal töltöttek több éjszakát a vendégek. A többi vizsgált csoportban ettől kisebb mértékű (3–10%-os) bővülés volt megfigyelhető, míg a balatoni négycsillagos szállodákban több mint egytizedével kevesebb éjszakát vettek igénybe a vendégek, mint az előző év hasonló időszakában.
Jelentős mértékben növekedett a magyar szállodák bevétele
A vendégéjszakák száma és a bruttó szobaárbevétel január–júliusban jelentős mértékben növekedett, a szobakapacitás-kihasználtság pedig magasabb volt a tavalyi év azonos időszakához képest – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb felméréséből.
Véleményvezér
Fóbia vagy valóság, hogy Putyin Európa ellen készül?
Oroszország hatalmas hadi készleteket halmoz fel, de ki ellen?
Oroszország győzelme kétszer annyiba kerülne Európának, mint Ukrajna diadala
A kárpátaljai magyarok is inkább az Európai Unióhoz szeretnének csatlakozni, mint Putyin rémhatalmához.
Egyre kevesebb kenyeret tud venni a magyar a fizetéséből
A kenyérinfláció tűpontos jelzőszáma a gazdaság működésének.