Az egyhavi áremelkedés közel felét az ÁFA és jövedéki adóváltozások okozták.Az előző hónaphoz viszonyított árszínvonalat az élelmiszerek és a szolgáltatások drágulása egyaránt 0,71%-kal, az egyéb cikkek, üzemanyagoké 0,46%-kal, a szeszes italoké, dohányáruké 0,26%-kal, a háztartási energiáé 0,11%-kal, a tartós fogyasztási cikkeké 0,03%-kal emelte, míg a ruházkodási cikkeknél bekövetkezett árcsökkenés 0,14%-kal mérsékelte.
A fogyasztói árak alakulása, 2004. január
1 hónap alatt – 2003. decemberhez viszonyítva – az élelmiszerek árai átlagosan 3,0%-kal emelkedtek. Az átlagot meghaladó mértékben növekedett a liszt, dara (12,8%), az iskolai étkezés (5,8%), az idényáras élelmiszerek (5,7%) és a cukor (4,6%) ára. E mellett a termékek jelentős részénél 3% körüli áremelkedés következett be az áfakulcs mértékének emelése következtében. Így például a tej, tejtermék és tojás ára átlagosan 2,8%-kal, a zsiradékoké 3,4%-kal, a kenyéré 3,5%-kal volt magasabb, mint előző év decemberben. Az idényáras élelmiszerek nélkül számítva az élelmiszerek árai átlagosan 2,8%-kal növekedtek.
2004. januárban – hasonlóan az előző évek tendenciájához – a szezonvégi akciók következtében a ruházkodási termékek árai csökkentek. A tartós fogyasztási cikkek és a háztartási energia esetében az átlagosnál kisebb volt az áremelkedés. A szolgáltatások közül a helyi tömegközlekedés díjtételei átlagosan 12,7%-kal, a kábeltelevízió-előfizetésé 10,2%-kal, a szemétszállításé 6,6%-kal, a távolsági utazásé pedig 5,0%-kal nőttek. A szeszesitalok, dohányáruknál a sör 4,1%-kal, az égetett szeszesitalok 4,0%-kal drágultak. Az egyéb cikkek, üzemanyagok körében az újságok 3,3%-kal kerültek többe, mint előző év decemberben.
A gyógyszerekért a lakosság átlagosan 16%-kal fizetett többet, mint egy hónappal korábban. Ez a forgalomnak 80 százalékát kitevő 547 gyógyszerreprezentáns megfigyelése alapján a következő tényezők együttes hatásának következménye: 0-ról 5%-ra emelkedett az áfakulcs ebben a körben, a gyógyszerek jelentős részének nőtt a fogyasztói ára, a tb-támogatás a gyógyszerek túlnyomó többségénél csökkent.
12 hónap alatt, 2003. januárhoz viszonyítva, az élelmiszerek árai az átlagos mértékkel közel megegyezően, 6,2%-kal emelkedtek. Ezen belül jelentős szóródás figyelhető meg: a liszt, dara 26, a cukrászáru, fagylalt 15, az idényáras élelmiszerek 14, az iskolai étkezés és az eszpresszókávé 13, a kenyér, a tojás és a munkahelyi étkezés 12, a péksütemény 11 százalékkal drágult. Csökkent viszont az elmúlt 12 hónap alatt a sertészsiradék (11%), a sertéshús (6%) és a szalonna (4%) ára.
A tartós fogyasztási cikkekért átlagosan 0,9%-kal kellett kevesebbet fizetni, mint 2003. januárban. A ruházkodási és az egyéb cikkek, üzemanyagok 12 hónap alatt az átlagosnál kisebb mértékben drágultak, ezen belül a gyógyszerek térítési díjai átlagosan 23%-kal növekedtek. A szolgáltatások átlag feletti, 7,4%-os áremelkedésén belül a helyi tömegközlekedés 16, az oktatási szolgáltatás és a szemétszállítás 14-14, a társasházi közös költség, a testápolási szolgáltatások, a csatornadíj és a kábeltelevízió-előfizetés egyaránt 13 százalékkal drágult. A szeszes italok, dohányáruk és a háztartási energia árnövekedése szintén magasabb volt az átlagosnál. Az elektromos energia 19, a dohányáruk 15, a távfűtés pedig 11 százalékkal került többe, mint 2003. januárban.
2004. januárban a magyar harmonizált fogyasztóiár-index az előző hónaphoz 102,3%, előző év januárhoz viszonyítva pedig 106,7% volt.2004. A szezonálisan kiigazított „alapdrágulás” (maginfláció) az előző hónaphoz 1,1%, 2003. januárhoz viszonyítva 5,9%, a nyugdíjas fogyasztóiár-index az előző hónaphoz 102,8%, az előző év januárhoz viszonyítva pedig 107,6% volt.
Az Európai Unió 15 tagországa és a 10 csatlakozó ország harmonizált fogyasztóiár-indexének 2004. január havi alakulásáról az Eurostat sajtóközleménye 2004. február 27-én (pénteken) jelenik meg. (www.europa.eu.int)
