2003 IV. negyedévében a magyar gazdaság tovább élénkült. Ehheztermelési oldalról elsősorban az ipar teljesítményének gyorsuló növekedése járult hozzá. A bruttó hazai termék (GDP) a III. negyedévi 2,9 százalékos emelkedés után a IV. negyedévben 3,6 százalékkal (az előzetesen közöltnél 0,1 százalékponttal nagyobb mértékben), az év egészében pedig 2,9 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva. 2003-ban a GDP értéke folyó áron 18 574 milliárd Ft volt. Egy főre vetítve a bruttó hazai termék összege 1 millió 834 ezer forint volt, ez az MNB éves átlagárfolyamán átszámítva 7233 eurónak felel meg, ami vásárlóerő-paritáson hozzávetőleg 13-14 ezer euróra tehető.

2003 IV. negyedévében az árutermelő ágazatok (mezőgazdaság, ipar és építőipar) hozzáadott értéke 3,8 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva, ami elsősorban az ipar bővülő teljesítményéből adódott. Az iparon belül a feldolgozóipar hozzáadott értéke az átlagosnál gyorsabban, 6,7 százalékkal nőtt. Az építőipar 4,2 százalékos növekedést, a mezőgazdaság 4,8 százalékos visszaesést mutatott 2003 IV. negyedévében.

Az árutermelő ágazatok hozzáadott értéke 2003-ban 1,5 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.

A szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke az előző év azonos negyedévéhez viszonyítva 3,0 százalékkal bővült a negyedik negyedévben. Valamennyi szolgáltatási ágazatban növekedés volt. A legnagyobb mértékben, 4,1 százalékkal a pénzügyi tevékenység és ingatlanügyletek összevont nemzetgazdasági ág teljesítménye növekedett 2002 IV. negyedévéhez viszonyítva. A legkisebb mértékű növekedés 1,2 százalékos volt, amely a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ágazatban mutatkozott.

A szolgáltatások ágazatai együttesen 3,4 százalékos növekedést értek el 2003-ban a 2002-es évhez viszonyítva.

2003. IV. negyedévében lassult a háztartások fogyasztási kiadásainak korábbi dinamikus növekedése, az előző év azonos időszakához viszonyítva 5,2 százalékkal bővült, összhangban a reálkereset növekedésének csökkenő ütemével (aminek az I. negyedévi 14 százalékos növekedési üteme a IV. negyedévben 3 százalék alá csökkent) és a háztartások megtakarítási hajlandóságával, ami az első három negyedév csökkenése után pozitív változást mutat.

2003-ban a háztartások fogyasztási kiadása a 2002. évi kiugróan magas, 10,3 százalékos növekedés után mérséklődött, és az előzetes adatok szerint 7,6 százalékkal emelkedett.

A kormányzattól és a háztartásokat segítő non-profit intézményektől származó természetbeni társadalmi juttatások az előző év azonos időszakához viszonyítva a IV. negyedévben 0,4 százalékkal, az év egészében előzetes számítások szerint 1,8 százalékkal növekedtek. A fogyasztási kiadások és a természetbeni társadalmi juttatások együttes hatására a háztartások végső fogyasztása a IV. negyedévben 4,4 százalékkal, az év négy negyedévében pedig előzetesen 6,5 százalékkal emelkedett 2002 azonos időszakához viszonyítva.

A közösségi fogyasztás a IV. negyedévben 2,8 százalékkal, az év egészében 1,9 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva. A végső fogyasztás mindezek következtében a IV. negyedévben 4,2 százalékos, a 2003. évben 5,9 százalékos növekedést mutatott 2002 azonos időszakához viszonyítva.

A bruttó állóeszköz-felhalmozás a IV. negyedévben 4,7 százalékkal, az év egészében pedig előzetesen 3,0 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához mérten. A bruttó felhalmozás növekedése megállt, sőt 4,1 százalékkal apadt 2002. IV. negyedévéhez képest. Ennek oka a készletfelhalmozás csökkenése, ami elsősorban a negyedik negyedévben mért magas mértékű exportnövekedéssel hozható összefüggésbe.

2003 egészében a bruttó felhalmozás 4,2 százalékos emelkedése mutatható ki 2002 azonos időszakához képest az előzetes adatok szerint.

A belföldi felhasználás a fogyasztás és a felhalmozás előbb említett folyamatai eredőjeként 1,9 százalékkal emelkedett a IV. negyedévben, az év egészében pedig 5,5 százalékkal bővült az előző év azonos időszakához viszonyítva.

Az áruk és szolgáltatások exportja a 2003 első három negyedévében megfigyelt kis mértékű növekedés után felgyorsult, a IV. negyedévben 17,0 százalékkal, a 2003. év egészében 7,2 százalékkal növekedett. Az import a IV. negyedévben az exporténál kisebb ütemben, 13,4 százalékkal, az év egészében pedig az exportét meghaladó ütemben, 10,3 százalékkal bővült az előző év azonos időszakához viszonyítva.

Szezonálisan kiigazított adatok

A szezonálisan kiigazított adatok szerint 2003 IV. negyedévében a növekedés 1,0 százalék volt az előző negyedévhez képest.

Az árutermelő ágazatok teljesítménye 1,4 százalékkal javult, ezen belül a mezőgazdaságé csökkent, míg az iparé és az építőiparé nőtt. A szolgáltatások hozzáadott értéke 0,5 százalékkal bővült az előző negyedévhez viszonyítva. A szolgáltatási ágazatok közül az egyéb közösségi, személyi szolgáltatás ágazat 2,2 százalékos hozzáadott érték-növekedése emelkedik ki. A többi szolgáltatási ágazat enyhe növekedést mutatott 2003 III. negyedévéhez viszonyítva, kivéve a közigazgatás, oktatás, egészségügy összevont ágazatot, ahol stagnálás volt tapasztalható.

A szezonálisan kiigazított adatok alapján 2003. IV. negyedévében mind a háztartások fogyasztási kiadása, mind a természetbeni társadalmi juttatások, s így a háztartások tényleges fogyasztása is 0,6 százalékkal nőtt 2003. III. negyedévéhez képest. A közösségi fogyasztás 1,8 százalékkal, ennek következtében a végső fogyasztás 0,7 százalékkal emelkedett az előző negyedévhez viszonyítva. A bruttó állóeszköz-felhalmozás 1,6 százalékkal bővült, a bruttó felhalmozás 10,0 százalékos csökkenést mutatott az előző negyedévhez képest a szezonálisan kiigazított adatok szerint. A belföldi felhasználás mindezek következtében 1,9 százalékkal csökkent. Az export 4,0, az import pedig 1,8 százalékkal nőtt 2003. III. negyedévéhez viszonyítva a szezonálisan kiigazított adatok szerint.

Kapcsolódó, letölthető Word táblázat