„Egy új villamos- vagy metróvonal, egy jelentős közlekedési csomópont fejlesztése vagy egy átfogó városrehabilitációs program érdemben javíthatja egy-egy környék megítélését, és ezzel együtt emelheti az ingatlanárakat is. Ezek a folyamatok azonban jellemzően évek alatt futnak ki, így rövid távon inkább kisebb elmozdulások látszanak” – mondta Futó Péter, a zenga.hu elemzési vezetője.

Mekkora árváltozásokat hozott az elmúlt egy év?

2025 első negyedéve óta például Szeged és Pécs pozíciója erősödött, Szolnokon pedig egy hirtelenebb áremelkedés volt megfigyelhető. Ez utóbbi inkább a korábbi évek visszafogottabb drágulását követő korrekcióként értelmezhető, és nem eredményezett előrelépést a vármegyeszékhelyek rangsorában.

Az áremelkedés üteme közben országosan és Budapesten is mérséklődött. „A fővárosban az éves drágulás a tavalyi utolsó negyedévi 23 százalékról 17 százalékra lassult az idei első negyedévre, míg országos szinten 21 százalékról 18 százalékra csökkent a dinamika. A legnagyobb éves növekedést a városok közül Szolnok produkálta, de hasonló – korrekciós jellegű – ugrás volt megfigyelhető Szekszárdon is” – tette hozzá Futó Péter.

Bár Budapesten látványosan lassul az árnövekedési dinamika, néhány fővárosi kerület éves árnövekedési üteme még mindig az élmezőnyben van. A XV. kerület például 27 százalékos éves drágulással a harmadik helyre került. A legkisebb növekedés Zalaegerszegen mérhető, ahol egy év alatt mindössze 5 százalékkal emelkedtek az árak, míg a XII. kerületben 9 százalékos volt a drágulás. Vármegyei szinten Csongrád és Tolna vezet 20-20 százalékos növekedéssel, míg Zala és Somogy a sereghajtók 6-6 százalékos emelkedéssel.