A Monetáris Tanács a kamatdöntés előtt áttekintette az inflációs jelentést, majd azzal kapcsolatban a következő döntésre jutott. A magyar gazdaságban továbbra is meghatározóak az alapvetően kedvező inflációs folyamatok. Az infláció tartós csökkenését több makrogazdasági folyamat is támogatja: a munkapiacon az egyre markánsabbá váló béralkalmazkodás az alacsony inflációhoz, illetve a maginfláció minden elemére jellemző visszafogott emelkedési ütem. A tartós hatásokon túlmenően a dezinflációt az is erősíti, hogy az EU-csatlakozást követően megélénkült verseny egyes külkereskedelmi forgalomba kerülő termékek piacán.
A tanács szerint a dezinfláció folytatódása és az alacsony inflációs környezet megszilárdulása várható az elkövetkező másfél évben. A nemzetgazdaság szintjén a kapacitásokkal összhangban álló keresletbővülés alapján 2005-2006-ban nem várható inflációs nyomás. A belföldi felhasználás növekedési üteme - a jövő évre várt enyhe gyorsulás ellenére is - mindkét évben elmarad a GDP bővülésétől, szemben a korábbi évek rendkívül élénk belső keresletével. A tartós dezinflációs pályát támogatja a munkaerőpiaci feszesség oldódása, a munkaerőtartalékok emelkedése is, ami hozzájárulhat a bérinfláció további mérséklődéséhez. Összességében az inflációs kilátások szempontjából kedvező folyamatok fennmaradása esetén teljesíthetőek a 2005. végére 4 százalékon, 2006. végére 3,5 százalékon kitűzött inflációs célok.
Kamatdöntésének meghozatalakor a Monetáris Tanács több olyan, elsősorban közvetett kockázati tényezőt is mérlegelt, melyek a monetáris politika számára releváns időtávon - a kedvező inflációs kilátások ellenére is - módosíthatják az alacsony inflációs környezet megszilárdulását.
Egyrészt még nem látható teljes bizonyossággal, hogy az - árazási és bérezési döntések szempontjából fontos - inflációs várakozások általánosan és tartósan alkalmazkodtak-e az alacsony inflációs környezethez. A tartósan alacsony inflációs gazdasági környezet szempontjából elengedhetetlen, hogy a bérek alakulása tartósan összhangban álljon az infláció várt mérséklődésével.
Másrészt, a magyar gazdaság egyensúlytalansága és a nemzetközi kockázatvállalási hajlandóság esetleges csökkenése miatt jelentkező közvetett inflációs kockázatok továbbra is jelentősek. Ebből a szempontból kedvezőtlen fejlemény, hogy bár továbbra is alacsonyak a feltörekvő országok számára releváns kockázati mutatók, az elmúlt hónapokban fordulat következett be a globális tőkepiacokon a kockázati megítélésben: érezhetően megnövekedett a bizonytalanság. A bizonytalanabbá váló nemzetközi környezetben a befektetők nagyobb jelentőséget tulajdoníthatnak a kedvezőtlen hazai egyensúlyi mutatóknak. Ezzel szemben az olajárak mérséklődése és a külső kereslet vártnál nagyobb gyengülése az erősebb dezinfláció irányába hathat.
A magyar gazdaság megítélésének fontos szempontja a külső egyensúlyi helyzet alakulása. A külső finanszírozási igény 2005-ben várhatóan csökkenni fog a háztartások nettó megtakarításának növekedése miatt. A jövő évre a finanszírozási igény akkor mérséklődhet tovább, ha megvalósul a konvergenciaprogramban ígért államháztartási hiánycsökkentés. A kockázati megítélés szempontjából kiemelt szerepe van az euró bevezetéséhez szükséges fiskális alkalmazkodás hitelességének - áll a kiadott közleményben.
