Az EU-szintjén több ország esetében is jelentősen gyorsult az infláció januárra – köztük Horvátországban, Szlovákiában, Ausztriában, Litvániában és Luxemburgban. Előretekintve, február-márciustól bázishatásokból eredően enyhülhet az árnyomás hazánkban, tavaszra 4 százalékhoz lassulhat ismét az infláció. Az év második felében azonban 4-5 százalék között ingadozhat a mutató, év vége felé tovább gyorsulva.
Hazai inflációs helyzetkép
A KSH friss adatközlése szerint januárban 5,5 százalékra gyorsult az infláció a tavaly decemberi 4,6 százalékról (az előző év azonos időszakához mérve). A januári inflációs adat meghaladta az előzetes elemzői várakozásokat (medián várakozás: 4,9 százalék, év/év alapon). Az inflációs alapfolyamatokat megragadó maginfláció is 5 százalék fölé ugrott januárban (5,8 százalék, év/év alapon), mely egy erőteljesebb belső árnyomásra utal.
Szezonális hatások is érvényesülnek a januári inflációban, mivel az év eleje az átárazások / árazási döntések intenzív időszaka (több szolgáltatás esetében például). Továbbá egyedi hatások is befolyásolják a januári adatokat, egyszeri áremelkedést okozva az egyes termékeknél, így például az év eleji adóemelések (inflációkövető adóemelés, illetve dohánytermékek jövedéki adójának az emelése, adminisztratív árváltozások).
A szolgáltatások árának havi megugrása az év eleji átárazások miatt várható volt, míg 2024 januárjához képest nem kiugró az árak emelkedése (8,5 százalék év/év alapon). Ez azért is fontos és pozitív információ, mert a tavalyi év nagy részében a szolgáltatások drágulása húzta a hazai inflációt, de az év második felében normalizálódott a szolgáltatások árnövekedése: szeptembertől havi alapon mérve már csökkentek vagy kismértékben nőttek csak a szolgáltatásárak (idén januári kivétellel, egyedi esettel).
A KSH közlése szerint idén januárban a szolgáltatások ára átlagosan 2,2 százalékkal nőtt, ezen belül a telefon, internet 9,9 százalékkal, a postai szolgáltatások 6 százalékkal, a lakásjavítás és -karbantartás 2,7 százalékkal, az autópályadíj, gépkocsikölcsönzés, parkolás 2,3 százalékkal többe, a belföldi üdülési szolgáltatások 0,4 százalékkal kevesebbe kerültek.
Az élelmiszer-infláció lelassult a tavalyi évben a korábbi időszakokhoz képest, a havi inflációs mutatók 0,7-5,4 százalék között mozogtak 2024-ben (az előző év azonos időszakához viszonyítva). A tavalyi év végén és idén januárban az élelmiszerárak ismét kismértékben gyorsultak, bár ebben szezonális hatások is érvényesültek – ahogy a korábbi évek januárjaiban is.
A jármű-üzemanyagárakat több tényező is mozgatja: elsősorban a világpiaci folyamatok, a kereslet-kínálati viszonyok; továbbá a forint dollárral szembeni árfolyama; illetve különféle finomítói és kis-, illetve nagykereskedelmi árrések alakulása. A világpiaci nyersolajár tavaly kevésbé volt ingadozó (70-90 amerikai dollár között mozgott egy hordó ára), mint a korábbi években. Decemberről januárra kismértékben nőttek csak a nemzetközi olajárak, majd a hónap végére visszacsökkentek a január eleji szintre. A forint dollárral szembeni árfolyama kismértékben, átlagosan 1,3 százalékkal gyengült decemberről januárra, mely hozzájárulhatott a járműüzemanyagok drágulásához is.
Szezonálisan (hidegebb időjárás miatt) emelkedett a háztartási energia ára is, átlagosan 1,7 százalékkal többet kellett fizetni érte, ezen belül a vezetékes gáz 3,7 százalékkal, míg a palackos gáz 1,7 százalékkal került többe. Szintén szezonális, de pozitív hatás, miszerint a szezon végi kiárusítások következtében a ruházkodási cikkek 2,9 százalékkal kevesebbe kerültek januárban decemberhez képest.
Az egyes inflációt alakító tényezők mellett egy technikai tényező, az ún. bázishatás is kihat az általános árszínvonal-változásra, idén januárban gyorsítva az árszínvonal-emelkedés ütemét.
Európai uniós és régiós inflációs körkép
Az Európai Unió 27 tagállamának átlagában 2024-ben 2,6 százalékon alakult az infláció, míg az eurót használó országokban 2,4 százalékos átlagot mutatott az árszínvonalromlás. A teljes körűen rendelkezésre álló adatok szerint (mind a 27 tagállam vonatkozásában) 2024 decemberében az EU-27 átlagos inflációja gyorsult, 2,7 százalékon alakult, ahogy az eurózónáé is, mely 2,4 százalékon állt a tavalyi év végén – januárban az eurózónára vonatkozóan vannak csak inflációs adataink, eszerint tovább, 2,5 százalékra gyorsult az árszínvonal-romlás mértéke (év/év alapon).
A 2024. decemberi inflációs (teljes körűen rendelkezésre álló) adatokat vizsgálva megállapítható, hogy legnagyobb mértékben Romániában (5,5 százalék) nőttek átlagosan a fogyasztói árak 2023 decemberéhez képest; Romániát a magyar infláció követte a rangsorban (harmonizált fogyasztói árindex: 4,8 százalék), év/év alapon mérve). A legkisebb inflációt Írországban (1,0 százalék) és Olaszországban (1,4 százalék) mérték decemberben.
Januárban – az eddig rendelkezésre álló adatok szerint – több uniós országban is jelentősen gyorsult az éves alapon mért infláció a decemberi szintekről (év eleji átárazások más országokban is fontos szerepet játszottak januárban): Horvátország, Szlovákia, Görögország, Spanyolország, Ausztria, Szlovénia, Litvánia, Luxemburg, Olaszország, Írország. Az éves infláció a legnagyobb megugrást decemberről januárra Litvániában (+1,5 százalékpont), Ausztriában (+1,4 százalékpont) és Szlovákiában (+0,9 százalék százalékpont) mutatta.
2025-ös kilátások
2025-ben – jelenlegi információink alapján, bázishatásokat vizsgálva – januárban érhetett lokális csúcsára az infláció, alappályánkon február-márciustól enyhülhet az árnyomás hazánkban, tavaszra 4 százalékhoz lassulhat ismét az infláció. Az év második felében azonban újra 4-5 százalék között ingadozhat a mutató, év vége felé tovább gyorsulva.
Azonban pesszimista forgatókönyv esetén 2025-ben 4-6 százalék között ingadozhat a hazai infláció, az év vége felé a 6 százalékot is megközelítve; miközben visszafogottabb inflációs pályánkon 4 százalék körül – alatt mozoghat végig az infláció az évben.
2025-ös inflációra vonatkozó előrejelzések:
Piaci elemzői konszenzus (02.10., medián várakozás): 2025 év végére 3,9 százalékos inflációt, míg 2025 éves átlagában 4,3 százalékos inflációt vártak az adatközlést megelőzően. Azóta több elemzőintézet emelte az inflációs várakozását.
Az MNB 2024. decemberi Inflációs jelentésében 2025-re 3,3-4,1 százalék közötti inflációt jelzett előre.
A Pénzügyminisztérium tavaly kiadott, a 2025-ös költségvetési tervezetben 3,2 százalékos inflációval kalkulált 2025-re vonatkozóan.
Az OECD 2024. decemberi előrejelzései szerint a fogyasztói árak 2025-ben 3,3 százalékkal nőhetnek Magyarországon. (Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány)
