Az adatok azt mutatják, hogy az infokommunikáció technológiai (ikt) szektor ma már nélkülözhetetlen - jelentette ki Debreceni Győző, a Miniszterelnöki Hivatal főosztályvezetője, az E-Magyarország, e-kormányzat - 2008 konferenciáján megtartott kerekasztal beszélgetésen. Az Európai Unióban például a GDP öt-hat százalékát ez a szektor állítja elő. Eközben a szélessávú internet-hálózat annyira alap rendszernek számít már, mint a víz-, a gáz- vagy a villanyhálózat.
A szélessáv kiépülését hazánkban összesen 20 milliárd forint állami támogatás segítette az elmúlt nyolc évben. Azért a számokkal óvatosan kell bánni. Debreceni elmondta, hogy Magyarország szélessávú lefedettsége eléri a 97 százalékot, ha alapnak a 256 kb/s adatforgalmi sebességet tekintjük, és a mobil elérést is figyelembe vesszük. Viszont ha a végpontoknál 20 Mbit/s adattal számolunk, akkor ez a szám a harmadára zsugorodik. Mivel a végpontok kapacitása folyamatosan növekszik, a digitális szakadék újratermelődik, a szélessávú elérés folyamatos bővülésének ellenére - osztotta meg aggodalmát a hallgatósággal a főosztályvezető.
Z. Karvalics László, Sallai Gyula, Paál Péter, Debreceni Győző, António Felizardo
A digitális szakadék meglétének három okát sorolta fel António Felizardo, a Hungaro DigiTel vezérigazgatója. Az első az információ hiánya. Ilyen például az, hogy ma még kevesen tudják, hogy mi is az a triple play. Második ok a digitális írástudatlanság, amelyen helyi támogatással és oktatással lehet változtatni. Fontos eleme ezen probléma megszüntetésének az egyszerű, érthető, könnyen használható szolgáltató felületek rendelkezésre bocsátásra.
Felizardo ennek kapcsán portugál példát hozott fel, ahol az ATM automatákat (amelyek sok hozzáférési pontot jelentenek) ma már csak ötven százalékban használják pénzfelvételre. A többi esetben egészen másra, például adózásra használják. A digitális szakadék létrejöttében szerepet játszik még az, hogy nem minden esetben kifizetődő a vállalkozások számára befektetni ezen hátrány megszüntetése érdekében.
A kötetlen beszélgetés során Palánkai Tibor akadémikus kritikaként említette, hogy az információs társadalom kihívásaira az oktatás eddig nem sok választ adott. Z. Karvalics László, az NFIT tagja a fogalmak pontosításának szükségességéről beszélt, amellyel nagyon sok mellébeszélés megszüntethető lenne. Példaként említette a szakemberhiányt, amelyről sokat hallani, de arról már kevés szó esik, hogy mennyiségi vagy minőségi problémával állunk-e szemben.
Paál Péter, az AMCHAM alelnöke szerint nem szabad a meglévő rosszat bebetonozni, miközben a vállalkozásokat szerkezetváltozásra kell rábírni. Az informatikai társadalom mérföldkövének nevezte, hogy a kormányzat mennyire használja az informatika nyújtotta eszközöket. Sallai Gyula, a HTE elnöke kijelentette, hogy az ikt ma már több, mint szektor. Az információs társadalom pillérének tekinthető.
