A közelmúltban egy New York-i kockázati tőketársaság igazgatója, tekintettel arra, hogy Nyugat-Európában mintegy huszonötezer ipari park van, megkérdezte tőlem: nem akarunk Magyarországon újabb parkokat nyitni? - meséli Rakusz Lajos, az Ipari Parkok Egyesületének elnöke. A válaszom egyrészt az volt, hogy Nyugat-Európában csak azért ilyen magas ez a szám, mert így oldják meg a vállalkozások kormányzati támogatását (nálunk egyszerűbb a cégek állami támogatásának metódusa), másrészt nem a parkok száma, hanem az ott folyó tevékenység, az elérhető szolgáltatások színvonala a meghatározó. A tulajdonosok, üzemeltetők körében szemléletváltás tapasztalható, és elmúltak azok az idők, amikor a rendszerváltás után nem egyszer kényszerűségből, válságmenedzselési céllal hoztak létre parkokat, így például Oroszlányban vagy Tatabányán.
Az ország százhatvanöt ipari parkjában állítják elő a GDP tizenhét, az ipari termelés és export huszonöt, illetve harminchárom százalékát. A termelékenység tizenöt százalékra megközelíti az Európai Unió átlagát, miközben az országos adat csupán ötven százalék e körben.
Magyarországon három jól elkülöníthető parktípus van: Lágymányoson, Budaörsön, vagy Pécsett innovációs centrumok alakultak, a nagytétényi Harbour Park elsősorban logisztikai központ, míg a parkok jelentős része javarészt termelő tevékenységet folytat.
A Budaörsi Ingatlanfejlesztő és Szolgáltató Centrum Kft. (ISC Kft.) idén hozza létre a CHIC Közép-Magyarországi Innovációs Központot. A felismerés alapja: egy ipari park ideális működési teret kínál a kutatási, fejlesztési és innovációs tevékenységet végző vállalkozások számára (is) – mutat rá az ISC ügyvezető igazgatója, Polgárné Májer Ildikó. Céljuk a közép-magyarországi régióban a korszerű infrastruktúra, az innovatív környezet biztosítása, kutatás-fejlesztési, valamint innovációs tevékenység végzését segítő szolgáltatások nyújtása. A CHIC szellemi központja kíván lenni az új- és megújuló energiák alkalmazását szolgáló, információs és kommunikációs technológiáknak, az internet alapú tudásbankot működtető teameknek, a tudásmenedzsment területén működő szervezeteknek.
Mindehhez rendkívül magas színvonalú és minden területre kiterjedő szolgáltatás-csomagot kell biztosítani a betelepülőknek. Fel kell készülni az általános jogi, technológiai, termékfejlesztési, projekttervezési, műszaki és üzleti információs szakmai fórumok, vagy a kapcsolatrendszer szervezésére irányuló szolgáltatás biztosítására. A tevékenységi körbe manapság egyértelműen beletartozik a pályázatfigyelés, a pályázatmenedzsment, a K+F eredmények piaci hasznosításának segítése, piacelemzés, komplex pénzügyi és számviteli, vagy a marketingtervezés, tanácsadás. Ugyanakkor egy korszerű ipari park jobb, ha készen áll outsourcing szolgáltatások, irodatakarítás, őrző-védő szolgálat, étterem, sportcentrum, orvosi rendelő biztosítására is. Polgárné Májes Ildikó szerint a kialakult versenyhelyzetben egyértelmű: a parkokat csak a sokrétű együttműködés viheti tovább a fejlődés újabb szintjeire.
A Harbor Park – amely trimodális, közúton, vasúton, vízen is megközelíthető központ - teljes körű szolgáltatást nyújt ügyfeleinek: vámügyintézést, banki és postai szolgáltatásokat, étkezési és szálláslehetőségeket, adminisztrációhoz lehetőséget biztosít – tájékoztat Waschler Tamás, ügyvezető igazgató. A bérlőknek „jár” többek között az utak karbantartása, a zöldterületek ápolása, a közvilágítás, a szemételszállítás, vagyonvédelem, a forgalom regisztrálása, a közös területek tűzvédelme. És az sem árt, ha egy logisztikai központ példát mutat: míg egész Buda szennyvize tisztítatlanul hömpölyög bele az Ördögároknál a Dunába, a Harbor Park saját szennyvíztisztítóval rendelkezik.
Kell a kormányzati támogatás
Specializálódás, innováció, kutatás-fejlesztés nélkül nem lehet labdába rúgni hosszútávon – erősíti meg Rakusz Lajos. Szimbiózisnak, összefüggő hálózatnak kell kialakulnia az azonos karakterű parkok, illetve az innovációs, logisztikai és termelő központok között is. Ebben nagyobb kormányzati segítségre számítanak, az állami támogatás ugyanis, diplomatikusan fogalmazva hullámzó: választások előtt mindig könnyebb „szót érteni” az aktuális kurzussal. A szimbiózisba beleértendő a regionális fejlesztési tanácsokkal, a hazai kutatási és oktatási intézményekkel való szorosabb kapcsolat.
A Győri Ipari Park – ez jött létre legkorábban, 1992-ben – vezetője, Balogh László is nagyon fontosnak tartja a szakemberek, a menedzsment képzését, mert csak a jól képzett munkaerő tudja megoldani a feladatokat, és nem lehet jövője a csak olcsó bérmunkát biztosító országoknak. Ebben olyan apróságok is segíthetnek, hogy az ipari tanulók például használhassák a vállaltok infrastruktúráját, és ne régi gépeken tanulják a szakmát. Győrben intenzíven fejlesztenek - a megújuló parkban területet vásárolt ötvenegy cég közül harmincnyolc már be is fejezte beruházását. Azért is igyekeznünk kell – mutat rá Balogh László -, mert már a visegrádi országok között is óriási harc folyik a minél jobb pozíciókért, és ennél csak erősebb lesz az európai verseny.
Bővebben a Piac és Profit 2004. augusztusi számában