A GDP 4,7 százalékának megfelelő forrás szabadulhatna fel a költségvetésben amennyiben az elmúlt időszakban kiemelten finanszírozott területek – a gazdasági ügyek, a kamatkiadások, valamint a kultúra, a sport és a vallás – finanszírozását GDP-arányosan az uniós vagy a visegrádi országok átlagához igazítanák – állapította meg a GKI Gazdaságkutató Zrt. MTI-nek küldött keddi elemzésében.

A gazdaságkutató az új magyar kormány előtt álló rövid és hosszú távú gazdasági kihívásokat vizsgáló cikksorozatának újabb részében azokat az állami feladatokat tekintette át, amelyekre az elmúlt másfél évtizedben régiós összevetésben kiemelt forrásokat fordítottak, miközben az egészségügy és a szociális szféra tartósan alulfinanszírozott volt.

Az elemzés szerint 2010 óta a gazdasági ügyek finanszírozása – igazgatási kiadások, tagdíjak, segélyek, alapkutatások támogatása, állami beruházások és az egyedi kormánydöntések keretében nyújtott támogatások – növekedett a legnagyobb mértékben. Az erre fordított állami kiadások a GDP 5,9 százalékáról 2024-re 7,7 százalékra emelkedtek. Ennek hátterében elsősorban a beruházásvezérelt gazdaságpolitika állt: a források jelentős részét tőkeintenzív projektek, egyebek mellett gyorsforgalmi úthálózat-fejlesztések, ipartelepítést kísérő infrastruktúra-beruházások és multinacionális beruházók közvetlen állami támogatásai emésztették fel.

A GKI szerint a költségvetési konszolidáció másik lehetséges területe az államadósság kamatterheinek mérséklése. 2020-tól a GDP-arányos kamatkiadások meredeken emelkedtek és az utóbbi években Magyarország költötte a legtöbbet az uniós tágallamok közül adósságszolgálatra. Ez az arány 2024-ben a GDP 5 százalékát, 2025-ben 4 százalékát tette ki.