Az energiaárak szeptemberben és októberében tetőztek, a forint október középén érte el mélypontját, az árak azonban később konszolidálódtak, ennek ellenére a kereskedelem egyes szereplői, a multinacionális cégek tovább emelték áraikat - fogalmazott. Erre megvolt a lehetőségük, hiszen az első negyedévben az állami transzferek, támogatások fűtötték a keresletet - fűzte hozzá.
A vállalati pénzügyi adatok is azt mutatják, hogy 2022 harmadik negyedéve és 2023 első negyedéve között egyes szektorokban - hadiipar, gyógyszeripar, energetika, pénzügy és szállítmányozás - kiugró nyereségek képződtek. Európában Magyarországon volt a legmagasabb az élelmiszerinfláció, 44 százalék felett, részben az évszad legsúlyosabb aszálya miatt, de a vállalati profitéhség miatt is.
Rigó Csaba Balázs hangsúlyozta, túlzó árazásról versenypolitikai értelemben akkor lehet beszélni, ha egy cég visszaél erőfölényével és úgy emeli az árakat, amit mindenki követ. Ennek bizonyítása azonban hosszadalmas és nehézkes, ezért inkább érdemes profitéhségről és "kapzsinflációról" beszélni.
Indokolatlan nyerészkedésnek nevezte, ha egy cég az indokolt költségeket meghaladóan emeli termékei árait az extraprofit érdekében, és példaként a tejfölt említette. A GVH vizsgálataiból kiderült, hogy a termék bruttó árrésébe beépített nyereség ötszörösére emelkedett 2021 és 2022 között.
A kormány 2021 júliusában bővítette ki a GVH hatáskörét a gyorsított ágazati vizsgálat intézményével. Egy-egy ágazatban a piac jelentős hányadát birtokló cégeket ellenőrzik, vagy bizonyos termékcsoportokat vizsgálnak.
