Jövőre ezek az egyenlegek adómentesen felhasználhatók lesznek lakáscélra, a tagok a saját és a közeli hozzátartozók ilyen jellegű kiadásait is finanszírozhatják majd a pénztári megtakarításból. Mindössze 38 ezer olyan pénztártag van azonban, akinek a megtakarítása meghaladja a 10 millió forintot, vagyis elegendő lehet jövőre egy átlagos nagyobb lakás megvásárlásához felvett hitelnél önerőként. Hacsak nem zöld lakáshitellel veszi az ingatlant, vagy adja a 35 év alatti gyerekének jelzálogkölcsönhöz, mert akkor 10 százalékos önerő is elég lehet. A csak saját erős lakásvásárlás és hitelfelvétel mellett jelzálogkölcsönök törlesztésére is sokféle célú lakásfelújításra is költhetik a nyugdíjpénzüket a tagok egy évig. A kormány úgy számol, hogy 2025-ben mintegy 300 milliárd forintnyi nyugdíjpénztári megtakarítást használhatnak fel lakáscélra. A pénztáraknak tájékoztató levelet kell küldeni a tagoknak erről, amiben azt is meg kell írniuk, hogy a tag pontosan mekkora összeget használhat fel ilyen célokra. 

Az extra pénzkivét lehetőségének a pénztárak nyilván nem örülnek, hiszen a bekövetkező vagyonvesztés mellett az ezzel járó feladatok plusz terhet rónak rájuk, márpedig a működésüket így is szűkös forrásokból fedezik. A harmadik negyedév végén is veszteséges volt a szektor, miután a működési költségek meghaladták a bevételeket. Emellett az is aggaszthatja az ágazatot, hogy a pénztári tagság egyre idősebb, ami veszélyeztetheti a pénztárak hosszú távú működését. 
Nem lesz több adat a magánkasszákról