Raskó György agrárközgazdász, a Földművelésügyi minisztérium volt államtitkára régi motoros a szakmában, de saját bevallása szerint még ő sem látott ilyet. Ahogy fogalmaz, ami a világ élelmiszerpiacán történik mostanában, az példátlan a modern kori történelemben.
Több, mint 45 éve foglalkozik agrárgazdasági ügyekkel, tőzsdei árfigyeléssel, de csak kapkodja a fejét. Az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet (FAO) március havi globális élelmiszer-árindexe egy hónap alatt 12,6 százalékkal ugrott meg, amire még soha nem volt példa. A gabonák 17 százalékkal, a növényi olajok árai 23 százalékkal nőttek egy hónap alatt. Ez utóbbiak világpiaci ára reálértékben is történelmi csúcsra emelkedett. Ehhez képest a tej- és tejtermékek drágulása szerény mértékű, 2,6 százalék volt, de a húsfélék is "csak" 4,8 százalékkal mentek fel. A cukor 6,7 százalékkal. A gabonák és olajos magvak tőzsdei jegyzései már elérték a várható felső szintet, kivéve két termék: a búza és a napraforgó. Mindkettő ára tovább kúszik felfelé az ukrán - orosz háború miatt. Ukrajnában, amely ország a világ legnagyobb napraforgó-olaj termelője és exportőre, az idén fele akkora területen fognak vetni, ami sok millió tonna termelés-kiesést jelent mindkét növény esetében. Ukrajna e két növényből olyan jelentős termelő, hogy teljesítménye a világpiaci árak alakulására közvetlenül hat.
Az EU-n belül a magyar háztartások élelmiszer kiadásainak aránya kiugróan magas, valahol a román és bolgár szinten van. Romániában például 26 százalék volt 2019-ben, most ott is 27-28 százalék lesz. A nyugati országokban sokkal jobb a helyzet, Ausztriában egy átlagos háztartás jövedelmének csak 9,7 százalékát fordítja élelmiszerre és italokra, Írországban ez a szám még kevesebb: 8,6 százalék.
Afrikában, Dél-Ázsiában még nagyobb a baj. Egyiptomban a lakosság élelmiszerre fordított kiadásai 40 százalék, Jemenben 50-60 százalék körül van. Sri Lankán, Libanonban, Peruban már utcai demonstrációk is vannak a magas árak miatt. A társadalmi elégedetlenség eszkalálódni fog a világban a megélhetési költségek drasztikus emelkedése miatt.
Putyin a hónap elején egy élelmiszertermelés fejlesztésével foglalkozó találkozón vett részt, ahol kijelentette, Oroszországnak erősen figyelemmel kell kísérnie az ellenséges országokba irányuló élelmiszerexportját, mert a nyugati szankciók globális élelmiszerválságot okoznak. Az energiaárak pedig úgy mennek felfelé, akár egy szerpentin. Ez tovább nehezíti az élelmiszeripar helyzetét, hiszen a műtrágya előállítása nagyon energiaigényes munka. A Kreml vezetője szerint a magasabb energiaárak és a műtrágyahiány arra készteti a nyugatot, hogy pénzt nyomtasson készletek felvásárlására, ami élelmiszerhiányhoz vezet majd a szegényebb országokban. Mindez új migrációs hullámokat gerjeszt majd. Putyin úgy látja, a szankciók megzavarták az oroszországi és fehéroroszországi műtrágyaszállítás logisztikai láncát, miközben a földgáz magasabb ára megdrágította a műtrágyatermelést nyugaton.
Oroszország évente több mint 50 millió tonna műtrágyát állít elő, ami a globális összmennyiség 13 százaléka. Emellett Moszkva a világ legnagyobb búzaexportőre, főként Afrikába és a Közel-Keletre szállítanak.
Ukrajna pedig nemcsak a világ vezető napraforgóolaj-exportőre, hanem a búza, az árpa, a repce és a kukorica esetében is a legfontosabb 5 exportőr között van. Az EU negyedik legnagyobb külső élelmiszer-beszállítója, illetve az unió gabona- és növényi olajimportjának mintegy negyedét biztosítja, ezen belül a kukoricának csaknem felét. A háborúban álló két ország összteljesítményét nézve nyugodtan kijelenthetjük, a világ éléskamrája lángokban áll.
Raskó György azt jósolja, egy korszak véget ért. Az olcsó élelmiszerek világának befellegzett. Soha nem lesz többé ilyen, hiába ér majd egyszer véget az orosz-ukrán háború. A magas élelmiszerárakhoz kell hozzászoknunk végleg.
