2004-ben átlagosan 5,7 százalékkal nőtt a hazai munkavállalók nettó átlagkeresete, viszont egy százalékkal csökkent a reálbér. A fizetések valós értékének esését a tavalyi - a KSH adatai szerint - 6,8 százalékos infláció eredményezte. A reálkeresetek az üzleti szektorban egy százalékkal emelkedtek, a költségvetési szférában azonban a dolgozók reálbére öt százalékkal visszaesett. Ez utóbbi jelenség részben a tavalyi 13. havi fizetések késedelmes, 2005 eleji kifizetésének eredménye.
A GKI erre az évre átlagosan három százalékos bérnövekedést jelez előre, elsősorban az infláció visszaesésének köszönhetően. A reálbérek idei emelkedése valójában a 2004-es évet megelőző tendenciákat folytatja: a korábbi években ugyanis nőtt a reálkereset, és az emelkedés csak tavaly tört meg.
2003-ban a nettó átlagkereset 14,3 százalékkal, a reálkereset pedig - a fogyasztói árak 4,7 százalékos növekedése mellett - 9,2 százalékkal bővült. A bruttó nominális keresetek változása terén ágazatonként jelentős volt az eltérés, az átlag tehát szélsőségesen különböző mutatókból áll össze: a versenyszférában 9,3 százalékkal, a költségvetési területen csupán 0,7 százalékkal nőttek a bruttó bérek.
Nagyok a bérkülönbségek a hazai szférák közt
A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete tavaly 145 700 forint volt. Vagyis az adólevonások után az átlagos magyar állampolgárnak havonta 93 783 forintból kell gazdálkodnia. A közszférában csaknem kétszer annyi a szellemi munkakörben dolgozók nettó átlagkeresete, mint a fizikai dolgozóké: míg tavaly 121 ezer forintot vittek haza a 'fehér galléros' alkalmazottak, a fizikai munkások ezen a területen 70 ezer forintot kerestek. A versenyszférában még nagyobb volt a szakadék, itt 86 százalékkal keresett többet egy irodai dolgozó.
A pénzügyi szférában a legmagasabbak a bérek - 2004-ben havi 181 143 Ft volt itt a nettó átlagkereset -, és itt is a legdinamikusabb a növekedés: tavaly 18 százalékkal emelkedett az itt dolgozók fizetése. Jóval kevésbé szerencsések a szálláshely-szolgáltatásban és vendéglátásban dolgozók, ahol a havi nettó fizetés tavaly 66 ezer forint volt. Hasonlóan alacsony a bére a szociális munkásoknak és az egészségügyi dolgozóknak: az előbbi területen 79 ezer forintot, az utóbbi szektorban pedig 87 ezer forintot vittek haza havonta a munkavállalók.
Egyre jelentősebbek a béren kívüli juttatások
Ha a reálbérek, illetve bruttó és nettó juttatások változásait vozsgáljuk, érdemes figyelembe venni a béren kívüli juttatásokat is, melyek egyre szélesebb körben terjednek. 2003-ban 5 százalékban emelték meg átlagosan a hazai fizetéseket az egyéb ösztönzők. Csak étkezési támogatást a munkáltatók 94 százaléka nyújt egy 2004-es felmérés szerint, és egyre jobban terjednek a más típusú plusz eszközök, főleg a felsőbb pozíciókban. A Dimenzió Csoport cafeteria juttatásokra vonatkozó, tavalyi kutatásában a legmagasabb szintű alkalmazottak juttatásaival kapcsolatban is megkérdezték a vállalatokat, de elenyészően kevés választ kaptak: a hazai cégek vezetésének fizetésen kívüli juttatásainak területe ma még nem tekinthető transzparens területnek.
