A vizsgálatot egyebek mellett az is indokolta, hogy a gyermekcipőkre vonatkozóan megszűnt a forgalomba hozatal előtti kötelező vizsgálat intézménye. Így – Siklósi Máté helyettes szóvivő szerint – különösen indokolt, hogy a vevők megfelelő tájékoztatáshoz jussanak a vásárlás során. A felmérés során kilenc megye 222 kis- és nagykereskedelmi egységében vizsgálódtak a felügyelők.

Ennek során százötvenöt egységben, azaz a boltok közel 70 százalékában akadtak hiátusok. Ezek között első helyen szerepelt, hogy a „lebukott” boltok 27,5 százalékában nem tudták a tulajdonosok hitelt érdemlően bizonyítani az áru eredetét. A nagyságrendet egyébként jól mutatja, hogy az egyik kft-ben például 300 ezer forint értékű áruval nem tudtak elszámolni.

Olyan eset is akadt, amikor ugyan volt számla a készletről, ám az nem volt alkalmas az áru beazonosítására. Az előbbi esetben 200 ezer, míg az utóbbiban 100 ezer forintos bírság lett a tulajdonos jutalma. A fenti esethez hasonló ügyek amúgy a kínai nagykereskedésre a legjellemzőbbek. Az FVF jelentése arról is szól, hogy számos esetben „hihetetlenül alacsony árat” tartalmaznak a számlák beszerzési ár gyanánt.

A tapasztalatok szerint az árfeltüntetés terén jelentősen javult a helyzet, hiszen csupán 12 esetben tárt fel hiányosságokat a vizsgálat. Hasonlóképpen kedvező a helyzet a nyugtaadási kötelezettség teljesítésekor is. A 156 próbavásárlás alkalmával ugyanis csupán 4 esetben nem adtak számlát az eladók. Egy nagykanizsai áruházban például négyféle terméknél kettős ármegjelölést alkalmaztak, illetve a „megvásárolt” szandálon nem volt feltüntetve annak ára. A kötelességmulasztás jutalma egymillió forintos bírság lett.

A megvizsgált intézmények közel felében kisebb-nagyobb hiányosságok voltak a használati-kezelési útmutatóban. Mivel a gyermek-lábbelik jelentős része importból (közel 80 százalék) származik, ezért az FVF külön figyelmet fordított a gyártó, vagy importőr nevének feltüntetése mikéntjére. Két budapesti székhelyű cégnek a kínai import cipők kapcsán gyűlt meg a baja a hatósággal. Az egyikben 238 pár cipő forgalmazását kötötték további feltételekhez, valamint félmillió forintos bírságot is kiszabtak. A másik fővárosi kft egy üzletében pedig 1200 lábbeli származási helyének feltüntetésénél voltak hiányosság. A jutalom 300 ezer forintos bírság volt.