Magyarországra másképp is lehet vonzani a befektetéseket, mint ahogy azt korábban gondolhattuk. Nemcsak alulról fölfelé, a gyártótevékenységek meghonosításától kis lépésekben haladva juthatunk el a hozzáadott munkára épülő beruházásokig, hanem fordítva is – így foglalható össze a sajtótájékoztatón elhangzottak vezérgondolata. Ahogy az Ericsson vagy a General Electric példái is igazolják, nemzetközi befektetők számára hazánkban vonzó lehet a jó minőségű, nem túlságosan drága kutatás-fejlesztés lehetősége, mely később előmozdíthatja az ezt kiszolgáló gyártótevékenységek beáramlását akár a környező országokba is.

A kutatási, innovációs munkába tett befektetések ösztönzésében a hagyományos gazdaságpolitikai, szabályozási lépések mellett döntő szerepe lehet annak, hogy az egyetemek milyen nyitottsággal rendelkeznek a piac felé. Az Ericsson Kutatóközpont és a Budapesti Műszaki Egyetem közös munkája nem csak egy-egy műhely eseti együttműködésében, hanem hosszú távú kapcsolatban nyilvánul meg, több mint száz posztgraduális képzésen résztvevő hallgató bekacsolódásával. A gazdasági és közlekedési miniszter szerint a két intézmény kapcsolata a legjobb példa arra az integrációra, melynek ösztönzésére kormányzati szinten is megszületett a szándék.

Tőkebefektetések terén hazánkban kedvező változások várhatók az év második felében – szögezte le Csillag István. - Véleménye szerint a szektorban nemzetközi szinten uralkodó recessziós hangulat jelentősen enyhülni fog. Remélhetőleg ezzel párhuzamosan a közel-keleti háború is véget ér akkorra, így a politikai kockázatok is csökkennek. Már a háború előtt is megfigyelhető volt egy elmozdulás a technológiai ágazatban a költségcsökkentés és a kutatás-fejlesztési befektetésekbe, a közelgő EU-bővítéssel pedig ezekhez vonzó helyszínekké fog válni régiónk. A térség országaihoz képest hazánkban lassult a tőkebeáramlás a választásokkal járó politikailag bizonytalan időszak következtében, de e tekintetben már tapasztalhattunk némi változást.