Bokros Lajos, volt pénzügyminiszter, a Közép-Európai Egyetem (CEU) professzora, és Jaksity György, a Budapesti Értéktőzsde Rt. (BÉT) igazgatóságának elnöke is felszólalt azon az előadássorozaton, mely a gazdasági növekedésről és az azt lehetővé tevő reformokról szólt. A Heller Farkas Szakkollégium által október 16-18. között ötödik alkalommal megszervezett Szakmai Hétnek, melynek fővédnöke ezúttal Bokros Lajos volt, a Budapesti Corvinus Egyetem adott otthont. A megszólaló közgazdászok a gazdaság megtorpanásának okairól, a fellendüléshez szükséges, átfogó reformok mibenlétéről és azok megvalósíthatóságáról beszéltek.
A felszólalók a jelenlegi helyzet elemzésekor egyetértettek abban, hogy a kilencvenes évek második felének gazdasági növekedése mára puszta emlék maradt. A régió országai közül Magyarország rendelkezik a legrosszabb a gazdasági mutatókkal, gazdasági dinamizmusunkat és a térségben elfoglalt úttörő szerepünket elveszítettük, magas inflációval és kritikus pénzügyi helyzettel kell szembenéznünk. A GDP növekedésünk a visegrádi országokéhoz mérten alacsony, míg a 2007-re prognosztizált infláció és a folyó fizetési mérleg hiány messze a legmagasabb - derült ki Jaksity György előadásából.
A gazdaság ördögi körei
Helyzetelemzésében Jaksity felvázolta a gazdaságot meghatározó okok és okozatok ördögi köreit, amelyeket a magas adókulcsokhoz társuló alacsony adómorálban, a rövid távra tervező, és a reformokat halogató demagóg-populista gazdaságpolitikában ill. az ebből eredő válságjelenségek újratermelődésében azonosított.
"Hová süllyedtünk?" - tette fel a kérdést a BÉT alapítója. Mint elmondta, a magas ikerdeficit évtizedekre visszatekintő gyakorlata, a forint mesterséges "elinflálása", az alacsony legális foglalkoztatottság, és az ennek eredményeként jelentkező, a GDP 20-30%-át kitevő árnyékgazdaság olyan jelenségek, amelyek mind túlmutatnak az elmúlt éveken, és egyaránt okai a civil társadalom kiábrándultságának.
"A fogyatkozóban lévő, beteg, öreg, fáradt társadalom, képtelen a megújulásra és ballasztként hurcolja saját magát" - jegyezte meg Jaksity, majd hozzátette: "Magyarországon kulturális barbarizálódás zajlik." A funkcionális analfabétizmus aránya 20-40% a felnőtt lakosság körében, míg a társadalom 60%-a nem olvas egy év alatt egy könyvet sem, viszont napi áltag 6 órát tölt a televízió előtt. A reformokkal szembeni intolerancia egyik oka éppen ebből a barbarizmusból fakadó értetlenség és érdektelenség, az ismeretlennel szembeni félelem lehet.
A kádárista nosztalgiával élő, a politikából kiábrándult és azzal szemben bizalmatlan társadalom nem hajlandó rövid távú áldozatokat hozni a hosszú távú jólét érdekében.
A populista politika azonnal készpénzre váltható ígéreteket tesz - mellyel csak tovább erősítik ezt a társadalmi hajlamot - ám a túlzott deficitek következtében ezeket sem tudja teljesíteni. Ez további csalódásokhoz és egyre mélyülő kiábrándultsághoz vezet.
A nyugdíjbombától a magyar betegig
Jaksity a nyugdíjrendszer legnagyobb problémájának a lassan legnagyobb szavazóréteggé váló "ügyfelet" látja. Véleménye szerint a nyugdíjba készülők önmaguk is felelőssé tehetők a "nyugdíjbomba" egyre fenyegetőbb veszélye miatt. A csökkenő gyermekvállalás, az alacsony megtakarítási hajlandóság, és a reformok megkövetelte rövid távú áldozatok elutasítása együtt idézték elő a jelenlegi állapotot. A nyugdíjrendszer mai helyzete elkerülhetetlenné teszi, hogy a fejlődésre és növekedésre fordítható források jelentős részét a nyugdíjdeficit finanszírozására kelljen majd fordítani a következő évtizedekben.
Az egészségügy átalakítása nem mehet végbe a társadalom életmód-reformja nélkül. A "magyar beteg" egészségtelen fizikai és lelki életvezetésével túlterheli a rendszert. Nem fizet elég járulékot, ám a szolgáltatásokra ingyenes jogot formál. Hazánk jelenlegi az egészségügyi kiadásainak közel 30%-a gyógyszerkiadás. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) statisztikáiból kiderül: Magyarországon a születéskor várható élettartam 72,5 év (29. hely az OECD országok viszonyában), a dohányzók aránya a teljes népességen belül közel 35% (4. hely), a túlsúlyosak aránya meghaladja az 50%-ot (8. hely), az éves alkoholfogyasztás egy főre levetítve 13 liter (3. hely), míg az 1000 főre jutó öngyilkosok száma 25 fő (1. hely).
