Már kilenc hónapja drágulnak az élelmiszerek a nemzetközi piacokon, azon belül is főleg a cukor és a növényi olajok – számolt be az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO).
A FAO élelmiszerárindex, ami a nemzetközileg legjelentősebb élelmiszerek havi árváltozását követi, 2,4 százalékkal emelkedett, 26,5 százalékkal meghaladva az egy évvel ezelőtti szintet.
Miután zsugorodott a termelés a legfőbb előállító országokban, és Ázsia erős keresleti nyomást helyez a piacra, a cukor árindexe 6 százalék fölött emelkedett. A termelés várható magára találása Thaiföldön és a kimagasló termés Indiában valamelyest tompította a drágulást.
A növényi olajok ára 6,2 százalékos drágulással 2012 áprilisa óta nem látott magasságot ért el. Többet kértek a pálma-, szója-, repce- és napraforgóolajért is.
A FAO tejtermék-árindex 1,7 százalékkal nőtt Kína vaj iránti keresletének megugrásával, mely szűkös nyugat-európai készletekkel párosult. Eközben a sajt ára csökkent, főként az Egyesült Államok bőséges tartaléka nyomán.
A gabonafélékért átlagosan 1,2 százalékkal kértek többet a világpiacon januárhoz képest. A cirok ára 17,4 százalékkal ugrott meg Kína magas exportigénye miatt. Eközben a kukorica, búza és rizs ára stabil maradt.
A húsféléknél 0,6 százalékos drágulást regisztrált a FAO miután a marha- és birkahús elérhetősége beszűkült. Ezzel szemben a sertéshús iránti kereslet visszaszorult, főleg Kínában, és részben az ázsiai exporttilalom folyományaként a felhalmozódott németországi sertéshús-készletek miatt.
Jó kilátások a 2021-es búzatermésre
A FAO kiadta a Gabonakészletek és -igények gyorsjelentést is, mely friss adatokkal szolgál a globális termelésre, fogyasztásra, kereskedelemre és készletekre vonatkozóan.
A világ búzatermelése 2021-ben várhatóan új rekordot dönt 780 millió tonnával, ahogy az Európai Unió termelésnövekedése ellensúlyozza a kedvezőtlen időjárás tépázta oroszországi termelést. Dél-Afrikában sosem látott mennyiségű kukoricatermés várható és Dél-Amerikában is átlag felett lehet a termelés. Az északi féltekéről még nincsenek adatok.
Egy gyorsjelentés további részleteket és becsléseket közöl. Ebből érdemes kiemelni, hogy a tavalyinál nagyobb gabonatermést várnak szakértők, 1,9%-os növekedéssel elérheti a 2 761 millió tonnát is köszönhetően a vártnál jobb nyugat-afrikai kukorica-, indiai rizs-, és térségünk búzatermésének.
Az alacsony jövedelmű élelmiszerhiányos országokban több gabonára van szükség
A FAO piaci és kereskedelmi egysége kiadta a legfrissebb negyedéves termény és élelmezési helyzet előrejelzését is.
Ebben arról írnak, hogy az 51 alacsony jövedelmű és élelmiszerhiányos ország összesített gabonatermelése 3 százalékot bővült tavaly elérve az 502,4 millió tonnát, miután a jó termés Dél-Afrikában és a Közel-Keleten ellensúlyozta Közép-Afrika negatív tendenciáit. Mindemellett az összesített importigényük 74,1 millió tonnával nőtt, főként a Távol-Keleten és Nyugat Afrikában.
A korai termelési előrejelzések alapján jó év áll előttünk, ellenben az aszály-közeli állapotok Afganisztánban és Madagaszkár déli részén aggodalomra adnak okot.
A jelentés 45 országot sorol fel, melyek külső élelmiszersegélyre szorulnak: Afganisztán, Banglades, Burkina Faso, Burundi, Csád, Dzsibuti, Eritrea, Etiópia, Guinea, Haiti, Irak, Kamerun, Kenya, Közép-afrikai Köztársaság, Kongó, Koreai Népi Demokratikus Köztársaság, Kongói Demokratikus Köztársaság, Libanon, Lesotho, Libéria, Líbia, Madagaszkár, Malawi, Mali, Mauritánia, Mozambik, Mianmar, Namíbia, Niger, Nigéria, Pakisztán, Szenegál, Sierra Leone, Szomália, Dél-Szudán, Szudán, Szíriai Arab Köztársaság, Szváziföld, Tanzániai Egyesült Köztársaság, Uganda, Venezuela, Jemen, Zambia, Zimbabwe és Zöld-foki Köztársaság.
