A munkáspárti brit kormányfő nyilatkozatának előzményeként Donald Trump amerikai elnök a hétvégén bejelentette, hogy az amerikai haditengerészet blokád alá helyezi az iráni kikötőket és a Perzsa-öböl délkeleti végén lévő szűk tengeri átjárót, miután eredmény nélkül zárultak a teheráni rezsimmel tartott hétvégi rendezési tárgyalások.

A Hormuzi-szoros a világ legforgalmasabb tengeri kereskedelmi útvonala, amelyen a globális nyersolaj- és cseppfolyósítottföldgáz-szállítmányok 20 százaléka halad át. A víziutat az Irán elleni amerikai és izraeli hadműveletek kezdete óta a teheráni rezsim gyakorlatilag zárva tartja, és emiatt a korábbi 73 dollár körüli szintekről jóval 100 dollár fölé emelkedett a globális alaptípusnak tekintett Brent nyersolaj hordónkénti világpiaci ára.

Keir Starmer a BBC brit közszolgálati rádió hírmagazinjának nyilatkozva úgy fogalmazott:

Nagy-Britannia diplomáciai törekvései nem a Hormuzi-szoros zárva tartására, hanem teljes megnyitására irányulnak, mivel, ha az átjáró zárva van, az olaj- és földgázszállítmányok nem jutnak el a piacokra, és az ebből eredő áremelkedéseket mindenki megérzi.

A brit miniszterelnök szerint London éppen ezért nem támogatja a blokádot, mert ennek árát az iráni háborúban semmiféle szerepet nem játszó brit lakosság is kénytelen lenne megfizetni.

Starmer megerősítette azt az álláspontját is, hogy Nagy-Britanniát „nem fogják belerángatni” az iráni háborúba.

Kijelentette: bármilyen nyomás nehezedjen is rá, ezen a döntésén nem változtat, „márpedig a rám nehezedő nyomás meglehetősen erőteljes”.