Az egészségtudatos életmódnak egyre több híve van. A főbb jelszavak a mozgás, stresszmentes életvitel és a megfelelő táplálkozás. Ez utóbbi miatt előtérbe kerültek a bioélelmiszerek. Igaz Magyarországon egyelőre kicsi erre a kereslet, de ez várhatóan nőni fog a jövőben. A GFK Hungária Piackutató Intézet tanulmányából az derül ki, hogy a tizenöt éven felüli magyar lakosság mintegy tizenegy százaléka vásárol biotermékeket, ráadásul csak öt százalék az, aki havonta akár többször is ilyen árut tesz a kosarába.

Kevés a biotermelő

Nem is foglalkoznak nagy számban a termelők bioélelmiszer előállításával. Úgy tudjuk, hogy Magyarországon az elmúlt években csökkent a biotermelésbe állított termőterület. A jelenleg ilyen típusú művelés alatt álló földek fele pedig legelőként funkcionál. A rendszerváltás után nagy lehetőségek voltak az exportban, de mára olyan országok előztek meg minket, mint Kazahsztán, Üzbegisztán, Szerbia és Bosznia-Hercegovina.

Az ökológiai (bio)gazdálkodást folytató hazai szervezetek termékei valamint szolgáltatásai ellenőrzésére és tanúsítására hivatott Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. (BH) adatai szerint a tavalyi évben 1389 termelő, 402 feldolgozó és 8 importőrrel álltak kapcsolatban. A nagyságrend érzékeltetése miatt érdemes megemlíteni, hogy csak a Dél-alföldi régióban 83 ezer őstermelő van regisztrálva. (Ezentúl a háztájiban megtermelt és felnevelt javak gazdái is csak adószám megléte esetén kereskedhetnek, miközben megszűnt az 500 ezer forintos értékesítésig számított bevétel utáni bizonylat-kiállítási mentességük is.)

Pedig a bioélelmiszer termelésnek van jövője. Nyugati szomszédunknál, Ausztriában nagyszabású program indul a biotermelők támogatására, így jó eséllyel pályáznak arra, hogy meghatározó szerepük legyen Európában a biotermékek előállításban. Már most is éllovasnak tekinthető az alpesi ország, ha a bio-termőterületeknek az összes mezőgazdasági területhez viszonyított arányát veszik alapul. Az osztrák biogazdák 2006-ban 90 ezer tonna terméket értékesítettek 200 millió euró értékben.Érdemes tehát itthon is elgondolkodni az átálláson, aminek természetesen költségvonzatai is vannak.

Mit kell fizetni?

A BH ellenőrzési és nyilvántartási díjat szed a tanúsításért, attól függően, hogy termelésről, feldolgozásról, vagy értékesítésről van szó. Mezőgazdasági tevékenység esetén az elszámolás alapja a művelésbe vont terület nagysága (lásd táblázat). Többet kell fizetni, ha átállásról van szó. Ilyenkor az ellenőrzésből is több van. Évente kétszer, szemben a már átállt területek egyszeri éves látogatásával. Az éves ellenőrzés, nyilvántartás díja minimum 29 000 (átállt terület) vagy 34 000 forint (átállás alatt lévő terület). A BH az ellenőrzés tényét igazolja, arról minősítő tanúsítványt állít ki. A díjat évente két részletben kell megfizetni. Külön díja van a terméktanúsításnak, a védjegy használatnak, és az egyéb, külföldi előírás rendszer szerinti ellenőrzésnek.

A biogazdának az Európai Tanács 2092/1991/EGK rendelete, a 140/1999 (IX. 3.) Kormányrendelet, a kapcsolódó rendeletek, a szolgáltató alap-feltételrendszere és egyéb előírásai szerint kell gazdálkodnia. Mindeközben Magyarország a térség és az EU éléskamrája szeretne lenni. Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program segítségével az agrárium újra fénykorát élheti, ha a pénzeket hatékonyan használjuk fel. A zöldség- és növénytermesztés fejlesztését szolgáló források idén nyílnak meg, hiszen ez lesz az egyik fő prioritás.