A magyar lakosság döntő részének a lakóingatlan jelenti a legjelentősebb vagyontárgyát, így a középkorúaknál is. Kérdés persze, hogy mégis milyenek ezek az ingatlanok. Erre válaszol a K&H biztos jövő felmérése, amely már évek óta, így a mostani a harmadik negyedéves adatok alapján ismerteti a 30-59 éves korosztály lakáshelyzetét. Mindez most azért is érdekes, mert magasabb fordulatszámra kapcsolhat 2025-ben a lakáspiac részben az állami lépések eredményeként. Ilyen például az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítások lakáscélokra történő adómentes felhasználásának lehetősége, amely a Magyar Nemzeti Bank szakembereinek előrejelzése alapján nagyobb lakáspiaci keresletet vetít előre.
Emellett a több ezer milliárd forintos állományt jelentő állampapírok egy részénél jövőre lesz a kamatforduló: a hozamok jelentős csökkenése miatt a lakáspiaci befektetések szintén attraktívabbá válhatnak. Ez pedig hatással lesz majd mind a lakáshitel-, mind pedig a lakásbiztosítási piacra.
Milyen a lakás?
Tízből nagyjából hatan, azaz a megkérdezettek 58 százaléka önálló családi házban lakik. Hatoduk, vagyis a 16 százalékuk házgyári technológiával épített panellakásban él. A társasházban lakók aránya 10 százalékos, az iker- és sorházak aránya, valamint a lakóparki ingatlanok részesedése pedig egyaránt 7-7 százalékot tesz ki.
A friss adatok nem jelentenek számottevő átrendeződést a felmérés korábbi években mért eredményeihez képest. A településtípusnak továbbra is jelentős hatása volt az ingatlanokra: a falvakban élők 90 százaléka lakik családi házban, míg Budapesten ez az arány csak 18 százalékos. A panellakást Budapesten és a megyeszékhelyeken említették az átlagnál gyakrabban, előbbit 32 százalék, az utóbbit 28 százalékuk, a nem panel társasházi lakások viszont kifejezetten a fővárosra voltak jellemzőek, 24 százalék lakik ilyen ingatlanban. A jövedelem szerinti bontásból az látszik, hogy a panellakásokat jellemzően a közepes jövedelműek említették, 23 százalékos aránnyal, míg a magas jövedelműeknek a 11, az alacsony jövedelműeknek pedig a 18 százaléka él ilyen lakásban. A nők és az alacsonyabb végzettségűek körében gyakoribb volt a családi ház, mégpedig 66 és 63 százalékos eredménnyel.
