Elindult, de egyelőre lassú a hazai dezinfláció
A magyar inflációs pálya már korábban elvált a regionális mintáktól: míg Közép- és Kelet-Európában 15-17 százalék tájékán tetőzött a fogyasztói árindex, Magyarországon a januári 25,7 százalék volt a csúcs. Az okok közt a 2022 eleji keresletélénkítő intézkedések, a leértékelődő forint, az ágazati adók, a maximált ár áthárítása, valamint a régiós viszonylatban is nagyon gyenge monetáris transzmisszió keresendő. A februárban megkezdődött dezinfláció várhatóan felgyorsul az év második felében, ahogy a havi átárazások 0,5 százalék környékére esnek vissza a 2022 második felében látott 2 százalék feletti szintről.
Az OTP Global Markets szakértői 2023-ban 19 százalék körüli, 2024-re pedig 5,5 százalékos átlagos inflációt prognosztizálnak. A versenyszektor bérei évesített hó/hó alapon (szezonálisan kiigazítva) 20-21 százalékkal emelkedtek januárban, ami egyértelműen magasabb, mint az azt megelőző félév 15 százalékos átlaga. Ez arra utal, hogy a magas infláció elkezdett beépülni a bérvárakozásokba, vagyis erősek az arra utaló jelek, hogy elkezdett kialakulni egy kedvezőtlen ár-bér spirál, ami az elsődleges inflációs sokkok – mezőgazdasági és energiaárak – kifutását követően megakaszthatja a dezinflációt.
„Arra számítunk, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) májusban vagy júniusban kezd óvatos kamatcsökkentésbe: havi 100 bázispontot fog vágni, miközben figyeli a forintot és pozitív előretekintő reálkamatot tart fenn” – szögezte le Tardos Gergely, az OTP Elemzési Központ vezetője. A szakértő rövid távon a dollár további gyengülésére számít, ami a forintnak is segíthet, hogy a 380-as szint körül stabilizálódhasson a következő hónapokban.
