Az USA gazdasága miután ismét felgyorsult 2022 második felében, 2023-ban is erős rajtot vett az erőteljes fogyasztási kiadásoknak és az élénkülő exportnak köszönhetően. Ezek fényében elemzők szerint az idei GDP-növekedési kilátások 1 százalékra javultak, miközben az infláció lefordult.

Más a helyzet Európában, ahol később, de magasabb szinten tetőzött az infláció: itt a kamat alacsonyabb, a bankrendszer tőkésítettsége jobb, mint a tengerentúlon, ezért az Európai Központi Bank esetében jóval nagyobb a beárazotton felüli szigorítás esélye.

Az eurózónában mind negyedéves, mind éves szinten fokozatosan lassul a növekedés, főleg a fogyasztást sújtó nyersanyagár- és inflációs sokk következtében, a beruházásokat pedig a bizonytalan kilátások és a magasabb kamatok fogták vissza. Ezekből adódóan a múlt év végére negyedéves összevetésben nullára csökkent a növekedés. Az idei első negyedév után az alacsonyabb energiaárak ösztönzőleg hatnak a gazdaságra, ám ezzel együtt és a javuló bizalmi mutatók dacára is mindössze 0,5 százalékkal nőhet a 2023-as GDP, és csak 2024-ben emelkedhet 1 százalék fölé.

A 2022-ben évtizedes csúcsokra hágó infláció tetőzött ugyan, a dezinfláció azonban mind az Egyesült Államokban, mind az eurózónában lassabb volt év elején a vártnál. Miközben a piac továbbra is az infláció gyors normalizálódására számít, ami 2023 végére 3 százalék körüli szintet jelent, a szakértők továbbra is kétségesnek tartják a gyors dezinflációt, különösen a maginflációs folyamatok tekintetében. Indoklásuk szerint a múltbeli tapasztalatok alapján az infláció lefaragása a jelenlegi szintről jellemzően nem egy, hanem sokéves folyamat. A mostani helyzeten az sem könnyít, hogy a munkaerőpiacok továbbra is feszesek, amit továbbra is túl magas bérnövekedés kísér az USA-ban és az eurózónában egyaránt. Ráadásul az előre tekintő reálkamatok szintén elégtelennek tűnnek az infláció csökkentéséhez, nem beszélve a geopolitikai feszültségekről, amelyek miatt lehet, hogy át kell alakítani a termékláncokat.